Zsoltárok 109 FHB Father's Heart Bible™

109 ¹Dicséretem Atyja, ne hallgass, ²mert gonosz és álnok száj nyílt meg ellenem; hazug nyelvvel beszélnek ellenem. ³Gyűlölködő szavakkal vesznek körül, és ok nélkül támadnak rám. ⁴Szeretetemért vádolnak engem, én pedig imádkozom. ⁵Rosszal fizetnek a jóért, és gyűlölettel a szeretetemért.

⁶Állíts ellene gonosz embert, és vádló álljon a jobbja felől. ⁷Amikor ítélet alá kerül, bűnösként kerüljön ki, és imádsága váljék bűnné. ⁸Legyen kevés a napja, és tisztségét vegye el más. ^a a v8 Péter ezt a verset Iskáriótes Júdásra alkalmazta, amikor az apostolok Mátyást választották a helyére – ApCsel 1,20. ⁹Gyermekei legyenek árvák, és felesége özvegy. ¹⁰Bolyongjanak gyermekei és kolduljanak, elűzve romba dőlt otthonukból. ¹¹Foglalja le a hitelező mindenét, és idegenek fosszák ki munkája gyümölcsét. ¹²Ne legyen senki, aki irgalmat mutat iránta, és ne legyen, aki megszánja árva gyermekeit. ¹³Utódai vesszenek ki, és töröljék el nevüket a következő nemzedékben. ¹⁴Atyái vétke legyen emlékezetben Atyánk előtt, és anyja bűnét ne töröljék el. ¹⁵Legyenek bűneik szüntelenül Atyánk előtt, hogy kiirtsa emléküket a földről.

¹⁶Mert nem gondolt arra, hogy irgalmat mutasson, hanem üldözte a szegényt, a szűkölködőt és a megtört szívűt, hogy halálba kergesse őket. ¹⁷Szerette az átkot; szálljon vissza rá. Nem lelte örömét az áldásban; maradjon távol tőle. ¹⁸Átokba öltözött, mint ruhába; hatoljon testébe, mint a víz, és mint az olaj a csontjaiba. ¹⁹Legyen olyan, mint a ruha, amelybe burkolózik, mint az öv, amelyet szüntelenül visel. ²⁰Ez legyen vádlóim jutalma Atyánktól, azoké, akik gonoszat beszélnek lelkem ellen.

²¹Te pedig, Uralkodó Atyám, bánj velem kegyesen a te nevedért, mert jó a te hűséges szereteted, szabadíts meg engem. ²²Mert szegény és szűkölködő vagyok, és a szívem sebzett bennem. ²³Elenyészem, mint az árnyék alkonyatkor; leráznak, mint a sáskát. ²⁴Térdem elgyengült a böjttől, testem lefogyott és elsoványodott. ²⁵Gúny tárgya lettem vádlóim előtt, amikor meglátnak, a fejüket csóválják.

²⁶Segíts meg, Atyám, szabadíts meg hűséges szereteted szerint! ²⁷Hadd tudják meg, hogy ez a te kezed, hogy te, Atyám, tetted ezt. ²⁸Átkozódjanak ők, de te megáldasz. Ha felkelnek, megszégyenülnek, de szolgád örvendezni fog. ²⁹Öltözzenek gyalázatba vádlóim, burkolózzanak szégyenükbe, mint köntösbe.

³⁰Számmal nagy hálát adok Atyánknak, a sokaság között dicsérem őt. ³¹Mert ott áll a szűkölködő jobbján, hogy megmentse azoktól, akik elítélik a lelkét.