Salamon példabeszédei

Bölcs mondások gyűjteménye a mindennapi élethez – a beszédről, a munkáról, a pénzről, a barátságról és az ÚR félelméről, amellyel minden bölcsesség kezdődik. Gyakorlati tanítás, ahogyan egy apa adja át a fiának.

1. fejezet.

Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának a példabeszédei:

Hogy megismerd a bölcsességet és az intést, hogy megértsd az értelem szavait, hogy intést kapj a bölcs életre, az igazságra, a jogra és a méltányosságra, hogy okosságot adjon az együgyűeknek, a fiataloknak ismeretet és megfontoltságot, hallja meg a bölcs is, és gyarapodjék tudásban, az értelmes pedig szerezzen útmutatást, hogy megértsd a példabeszédet és a hasonlatot, a bölcsek szavait és rejtélyeiket.

Atyánk félelme az ismeret kezdete; a bolondok megvetik a bölcsességet és az intést.

Egy apa szava a fiához

Hallgass, fiam, apád intésére, és ne hagyd el anyád tanítását, mert ékes koszorú ez a fejeden, és lánc a nyakadon.

Fiam, ha a bűnösök csábítanak, ne engedj nekik. Ha ezt mondják: „Tarts velünk, leselkedjünk vérre, lessük meg ok nélkül az ártatlant; nyeljük el őket élve, mint a sír, és egészen, mint akik a gödörbe szállnak; mindenféle drága kincset találunk, megtöltjük házunkat zsákmánnyal; Osztozz a sorsban velünk; közös legyen az erszényünk mindannyiunknak”, fiam, ne járj velük egy úton, tartsd vissza lábadat ösvényeiktől, mert lábuk a rosszra siet, és sietnek vért ontani. Mert a háló, amelyet kifeszítenek minden madár szeme láttára, nem fog semmit; de ezek a maguk vérére leselkednek, a saját életükre törnek. Ilyen mindenkinek az útja, aki mohón hajszolja a tisztességtelen nyereséget; az elveszi birtokosa életét.

A bölcsesség az utcákon

A bölcsesség az utcán kiált, a tereken hallatja hangját. A zajos utcák sarkán kiált, a városkapuk bejáratánál mondja beszédét:

„Meddig még, ti együgyűek, meddig szeretitek az együgyűséget? Meddig gyönyörködnek a csúfolódók a csúfolódásban, és gyűlölik a bolondok az ismeretet? Ha megfogadjátok feddésemet, én, a Bölcsesség, kiárasztom lelkemet rátok, megismertetem veletek szavaimat. ^a Mivel hívtalak, de ti elutasítottatok, kinyújtottam kezemet, de senki sem figyelt rá, nem törődtetek egyetlen tanácsommal sem, és visszautasítottátok minden feddésemet, én is nevetek majd nyomorúságotokon, gúnyolódom, amikor rátok tör a rettegés, amikor viharként tör rátok a rettegés, és forgószélként jön nyomorúságotok, amikor szorongatás és gyötrelem szakad rátok.

Akkor hívnak majd engem, de nem felelek, keresnek engem serényen, de nem találnak meg, mivel gyűlölték az ismeretet, és nem választották Atyánk félelmét, nem fogadták el tanácsomat, és megvetették minden feddésemet. Ezért a maguk útjának gyümölcséből esznek, és jóllaknak saját terveikkel. Mert az együgyűeket elpártolásuk öli meg, és a bolondokat önelégültségük pusztítja el; de aki rám hallgat, biztonságban lakik, és nyugton él, nem rettegve a bajtól.”