Máté 10 FHB Father's Heart Bible™

10 ¹Jézus magához hívta tizenkét tanítványát, és hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkek felett, hogy kiűzzék azokat, és meggyógyítsanak minden betegséget és minden gyengeséget. ²A tizenkét apostol neve pedig ez: az első Simon, akit Péternek hívnak, és testvére, András; Jakab, Zebedeus fia, és testvére, János; ³Fülöp és Bertalan; Tamás és Máté, a vámszedő; Jakab, Alfeus fia, és Taddeus; ⁴Simon, a zélóta, és Júdás, az iskáriótes, aki el is árulta őt.

⁵Ezt a tizenkettőt küldte ki Jézus, és ezt a parancsot adta nekik: „Pogányok közé ne menjetek, és samáriai városba ne lépjetek be, ⁶hanem menjetek inkább Izráel házának elveszett juhaihoz. ⁷Menjetek el, és hirdessétek ezt az üzenetet: »Elközelített Atyánk országa.« ^a a v7 Az „Atyánk országa” kifejezés annak a Máté evangéliumában mindvégig használt, ismerősebb „mennyek országa” fordulatnak a helyén áll. Mindkét kifejezés ugyanazt a valóságot nevezi meg: Atyánk uralmát, amely betör a világba. ⁸Gyógyítsatok betegeket, támasszatok fel halottakat, tisztítsatok meg leprásokat, űzzetek ki démonokat. Ingyen kaptátok, ingyen adjátok. ⁹Ne vigyetek magatokkal se aranyat, se ezüstöt, se rézpénzt az övetekben, ¹⁰se tarisznyát az útra, se két inget, se sarut, se botot, mert méltó a munkás a kenyerére. ¹¹Amelyik városba vagy faluba betértek, tudakoljátok meg, ki méltó ott erre, és maradjatok nála, amíg tovább nem mentek. ¹²Amikor beléptek a házba, köszöntsétek a ház népét. ¹³Ha méltó rá az a ház, szálljon rá békességetek; ha pedig nem méltó, térjen vissza rátok a békességetek. ¹⁴Ha pedig valaki nem fogad be titeket, és nem hallgatja meg szavaitokat, menjetek ki abból a házból vagy városból, és verjétek le lábatokról a port. ¹⁵Bizony mondom nektek: Sodoma és Gomora földjének könnyebb lesz a sorsa az ítélet napján, mint annak a városnak.

¹⁶Íme, úgy küldelek ki titeket, mint juhokat a farkasok közé: legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok. ¹⁷Óvakodjatok az emberektől, mert átadnak titeket a törvényszékeknek, és megkorbácsolnak zsinagógáikban. ¹⁸Miattam helytartók és királyok elé hurcolnak titeket, bizonyságul nekik és a pogányoknak. ¹⁹Amikor pedig átadnak titeket, ne aggódjatok amiatt, hogyan vagy mit mondjatok, mert megadatik nektek abban az órában, hogy mit mondjatok, ²⁰hiszen nem ti vagytok, akik beszéltek, hanem Atyátok Lelke szól általatok.

²¹Akkor halálra adja testvér a testvérét, apa a gyermekét, gyermekek támadnak szüleik ellen, és megöletik őket. ²²Mindenki gyűlölni fog titeket az én nevemért, de aki mindvégig kitart, az üdvözül. ²³Amikor pedig az egyik városban üldöznek titeket, meneküljetek a másikba. Bizony mondom nektek: nem végeztek Izráel városaival, mire eljön az Emberfia.

²⁴Nem feljebb való a tanítvány a mesterénél, sem a szolga az uránál. ²⁵Elég a tanítványnak, ha olyanná lesz, mint a mestere, és a szolgának, ha olyanná lesz, mint az ura. Ha a ház urát Belzebubnak nevezték, mennyivel inkább a háza népét!

²⁶Ne féljetek tehát tőlük, mert nincs olyan rejtett dolog, amely le ne lepleződne, és olyan titok, amely ki ne tudódna. ²⁷Amit a sötétben mondok nektek, mondjátok el a világosságban, és amit fülbe súgva hallotok, hirdessétek a háztetőkről. ²⁸Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, a lelket azonban nem tudják megölni, inkább attól féljetek, aki a lelket is, a testet is el tudja pusztítani a gyehennában.

²⁹Ugye, két verebet egy fillérért adnak? Mégsem esik le közülük egy sem a földre Atyátok tudta nélkül. ³⁰Nektek pedig még a hajszálaitok is mind meg vannak számlálva. ³¹Ne féljetek tehát: ti sok verébnél értékesebbek vagytok.

³²Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt, ³³aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt majd én is megtagadom mennyei Atyám előtt.

³⁴Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet hozzak a földre. Nem azért jöttem, hogy békességet hozzak, hanem hogy kardot. ³⁵Azért jöttem, hogy szembeállítsam az embert az apjával, a leányt az anyjával, a menyet az anyósával, ³⁶és az embernek a saját háza népe lesz az ellensége. ³⁷Aki jobban szereti apját vagy anyját, mint engem, az nem méltó hozzám, és aki jobban szereti fiát vagy leányát, mint engem, az nem méltó hozzám, ³⁸és aki nem veszi fel a keresztjét, és nem követ engem, az nem méltó hozzám. ³⁹Aki megtalálja az életét, az elveszíti azt, aki pedig elveszíti az életét énértem, az megtalálja azt.

⁴⁰Aki titeket befogad, engem fogad be, és aki engem befogad, azt fogadja be, aki elküldött engem. ⁴¹Aki befogad egy prófétát, mert próféta, prófétának járó jutalmat kap, és aki befogad egy igaz embert, mert igaz, igaz embernek járó jutalmat kap. ⁴²Aki pedig csak egy pohár friss vizet ad e kicsinyek közül akár csak egynek is, mert az a tanítványom, bizony mondom nektek, nem marad el a jutalma.”