Tanítás a városaikban
A börtönben lévő János elküld, hogy megkérdezze, valóban Jézus-e az, akit várnak. A válasz nem megnyugtatás, hanem annak felsorolása, ami éppen történik. Jézus ezután ostorozza a városokat, amelyek látták csodáit, mégis változatlanok maradtak, hálát ad Atyjának, és nyugalmat kínál mindenkinek, aki kimerült.
11 1Miután Jézus befejezte tizenkét tanítványának tanítását, továbbment onnan, hogy tanítson és igét hirdessen a városaikban.
János kérdése a börtönből
2Amikor János a börtönben hallott Krisztus cselekedeteiről, üzent tanítványai által, 3és megkérdezte tőle: „Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?”
4Jézus így válaszolt nekik: „Menjetek, és mondjátok el Jánosnak, amit hallotok és láttok:
5»a vakok látnak, a sánták járnak, a leprások megtisztulnak, a süketek hallanak, a halottak feltámadnak, és a szegényeknek hirdetik az örömhírt. 6És boldog, aki nem botránkozik meg bennem.«”
7Amikor azok elmentek, Jézus beszélni kezdett a sokaságnak Jánosról: „Mit mentetek ki látni a pusztába? A széltől ingatott nádszálat? 8De miért mentetek ki? Hogy puha ruhába öltözött embert lássatok? Íme, akik puha ruhát viselnek, a királyi palotákban vannak. 9De miért mentetek ki? Hogy prófétát lássatok? Igen, mondom nektek: prófétánál is nagyobbat. 10Ő az, akiről meg van írva: »Íme, elküldöm előtted a követemet, aki elkészíti előtted az utadat.« 11Bizony mondom nektek: asszonytól születettek között nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál; de aki a legkisebb Atyánk országában, nagyobb nála. 12Keresztelő János napjaitól mostanáig Atyánk országa erőszakot szenved, és az erőszakosok ragadják magukhoz. 13Mert valamennyi próféta és a törvény Jánosig prófétált, 14és ha el akarjátok fogadni: ő Illés, akinek el kellett jönnie. 15Akinek van füle, hallja!
16Mihez hasonlítsam ezt a nemzedéket? Olyan, mint a piacon ülő gyermekek, akik ezt kiáltják a többieknek: 17»Furulyáztunk nektek, de nem táncoltatok; siratóéneket énekeltünk, de nem gyászoltatok.« 18Mert eljött János, nem evett és nem ivott, és azt mondják: »Ördög van benne.« 19Eljött az Emberfia, eszik és iszik, és azt mondják: »Falánk és részeges, a vámszedők és a bűnösök barátja!« De a bölcsességet a cselekedetei igazolják.”
Jaj a meg nem térő városoknak
20Akkor szemrehányást kezdett tenni azoknak a városoknak, amelyekben a legtöbb csodáját tette, mert nem tértek meg.
21„Jaj neked, Korazin! Jaj neked, Betsaida! Mert ha Tíruszban és Szidónban történtek volna azok a csodák, amelyek bennetek történtek, már régen megtértek volna gyászruhában és hamuban. 22De mondom nektek: Tírusznak és Szidónnak elviselhetőbb lesz az ítélet napján, mint nektek. 23Te pedig, Kapernaum, vajon a mennybe emelkedsz fel? A sírig fogsz lesüllyedni! Mert ha Sodomában történtek volna azok a csodák, amelyek benned történtek, megmaradt volna mind a mai napig. 24De mondom nektek: Sodoma földjének elviselhetőbb lesz az ítélet napján, mint neked.”
A Fiú kijelenti az Atyát
25Abban az időben Jézus ezt mondta: „Magasztallak téged, Atyám, a menny és a föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és kijelentetted a kicsinyeknek. 26Igen, Atyám, mert így láttad jónak. 27Mindent átadott nekem az én Atyám. A Fiút csak az Atya ismeri, az Atyát pedig csak a Fiú, és az, akinek a Fiú ki akarja jelenteni.
28„Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. 29Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. 30Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű.”