Ézsaiás 48 FHB Father's Heart Bible™

48 ¹Halljátok meg ezt, Jákób háza, akiket Izráel nevén neveznek, és akik Júda nemzetségéből származtok; akik Atyánk nevére esküsztök, és Atyánkat hívjátok segítségül – de nem híven és nem igazságban. ²Mert a szent város népének nevezik magukat, és Atyánkra támaszkodnak – a mennyei seregek Atyja az ő neve.

³„A régebbi dolgokat régen megjövendöltem; számból mentek ki, és én hirdettem meg őket. Majd hirtelen cselekedtem, és beteljesedtek. ⁴Mert tudtam, milyen makacs vagy – nyakad ina merev, mint a vas, homlokod kemény, mint a bronz. ⁵Régen megmondtam neked ezeket; mielőtt megtörténtek, hirdettem neked, hogy soha ne mondhasd: »A bálványom tette ezt; faragott képem és öntött szobrom parancsolta.«” ⁶Hallottad; most nézd meg az egészet. Nem ismered be? Mostantól új dolgokat mondok neked, rejtett dolgokat, amelyeket sosem ismertél. ⁷Most teremtettem őket, nem régen; a mai nap előtt sosem hallottál róluk, hogy ne mondhasd: »Már ismertem őket.« ⁸Sosem hallottad, sosem tudtad; füled régóta nincs megnyitva. Mert tudtam, milyen hűtlenül fogsz cselekedni – születésed óta lázadónak hívnak. ⁹A magam nevéért tartom vissza haragomat; dicséretemért fékezem meg irántad, hogy ki ne irtsalak. ¹⁰Nézd, megtisztítottalak, de nem úgy, mint az ezüstöt; a nyomorúság kemencéjében próbáltalak meg. ¹¹Önmagamért, önmagamért cselekszem – hiszen miért gyaláznák meg a nevemet? Dicsőségemet nem adom másnak.

Én vagyok az első és az utolsó

¹²„Hallgass rám, Jákób, és Izráel, akit elhívtam: én vagyok az; én vagyok az első, és én vagyok az utolsó. ¹³Saját kezem vetette meg a föld alapját, és jobbom feszítette ki az eget; amikor szólítom őket, együtt állnak elő.”

¹⁴Gyűljetek össze mindnyájan, és halljátok: ki jövendölte meg közülük ezeket? Akit szeretek, az hajtja végre akaratomat Babilon ellen, és karja a káldeusok ellen lesz. ^a a v14 Az „akit szeretek” Círusra utal, a perzsa királyra, akit Isten támasztott, hogy legyőzze Babilont, és szabaddá tegye Izráelt.

¹⁵Én, én magam szóltam; igen, elhívtam őt. Idehoztam őt, és sikerrel járja útját.

¹⁶Jöjjetek közel hozzám, halljátok ezt: kezdettől fogva nem titokban szóltam; amióta ez megtörtént, ott voltam. És most a felséges Atya elküldött engem – és Lelkét. ^b b v16 Sokan Jézust hallják szólni ebben a sorban – a Szolgát, akit Atyánk a következő fejezetekben fog feltárni, akit a Szentlélekkel együtt küldött el.

¹⁷Ezt mondja Atyánk – Megváltód, Izráel Szentje: Én vagyok a te Atyád, aki javadra tanít, aki azon az úton vezet, amelyen járnod kell. ¹⁸„Bárcsak figyeltél volna parancsaimra! Akkor békességed folyamként áradt volna, és igazságod, mint a tenger hullámai. ¹⁹Gyermekeid annyian lennének, mint a homok, és tulajdon sarjaid, mint a homokszemek; nevük soha nem veszne ki, és nem pusztulna el színem elől.”

²⁰Menjetek ki Babilonból! Fussatok el a káldeusoktól! Örömkiáltással hirdessétek, adjátok hírül; juttassátok el a föld végéig. Mondjátok: »Atyánk megváltotta szolgáját, Jákóbot!« ²¹Nem szomjaztak, amikor a pusztákon át vezette őket; vizet fakasztott nekik a kősziklából. Meghasította a sziklát, és ömlött a víz.

²²„Nincs békesség” – mondja Atyánk – „a gonoszoknak.”