Ezékiel 37 FHB Father's Heart Bible™

37 ¹Atyánk keze szállt rám, és Atyánk Lelke által kivitt, majd letett a völgy közepén, amely tele volt csontokkal. ²Körbevezetett közöttük, körös-körül: igen sok csont hevert a völgy fenekén, és egészen szárazak voltak.

³Ezt kérdezte tőlem: „Emberfia, életre kelhetnek-e ezek a csontok?” Így feleltem: „Uralkodó Atyám, te tudod.”

⁴Majd ezt mondta nekem: „Prófétálj ezekről a csontokról, és mondd nekik: Száraz csontok, halljátok Atyánk szavát! ⁵Ezt mondja ezeknek a csontoknak az Uralkodó Atya: Leheletet adok belétek, és életre keltek. ⁶Inakat adok rátok, húst növesztek rátok, bőrrel borítlak be titeket, leheletet adok belétek, és életre keltek. Akkor megtudjátok, hogy én vagyok a ti Atyátok.”

⁷Én tehát prófétáltam, ahogy parancsot kaptam. Ahogy prófétáltam, zaj támadt, zörgés, és a csontok egymáshoz közeledtek, csont a maga csontjához. ⁸Láttam, hogy inak vannak rajtuk, hús nőtt rájuk, és bőr vonta be őket, de lehelet nem volt bennük.

⁹Ekkor ezt mondta nekem: „Prófétálj a leheletnek, prófétálj, emberfia, és mondd a leheletnek: Ezt mondja az Uralkodó Atya: Jöjj elő a négy szél felől, lehelet, és lehelj ezekbe a megöltekbe, hogy életre keljenek!” ^a a v9 Itt egy és ugyanaz a szó jelent leheletet, szelet és lelket, ezért ugyanaz nevezi meg a négy szelet, a holtakba hívott éltető leheletet és a Lelket, akit Atyánk kitölt a 14. versben.

¹⁰Én tehát prófétáltam, ahogy megparancsolta nekem, és a lehelet beléjük szállt, életre keltek, és talpra álltak: igen-igen nagy sereg.

¹¹Ezt mondta nekem: „Emberfia, ezek a csontok Izráel egész háza. Ezt mondják: »Csontjaink kiszáradtak, reménységünk elveszett, egészen elvesztünk.« ¹²Azért prófétálj, és mondd nekik: Ezt mondja az Uralkodó Atya: Megnyitom sírjaitokat, kihozlak titeket a sírjaitokból, gyermekeim, és beviszlek titeket Izráel földjére. ¹³Akkor megtudjátok, hogy én vagyok a ti Atyátok, amikor megnyitom sírjaitokat, és kihozlak titeket a sírjaitokból, gyermekeim. ¹⁴Lelkemet adom belétek, életre keltek, és letelepítelek titeket a saját földeteken. Akkor megtudjátok, hogy én, a ti Atyátok szóltam, és meg is tettem – így szól Atyánk.”

Atyánk egyesíti megosztott gyermekeit

¹⁵Azután ismét így szólt hozzám Atyánk szava:

¹⁶„Te pedig, emberfia, végy egy fadarabot, és írd rá: »Júdáé és Izráel fiaié, az ő társaié.« Majd végy egy másik fadarabot, és írd rá: »Józsefé – Efraim fadarabja – és Izráel egész házáé, az ő társaié. ¹⁷Illeszd őket egymáshoz egyetlen fadarabbá, hogy eggyé legyenek a kezedben.«”

¹⁸„Amikor néped megkérdezi tőled: »Mit jelentenek neked ezek?«, ¹⁹mondd nekik: Ezt mondja az Uralkodó Atya: Fogom József fadarabját, amely Efraim kezében van, és a hozzá csatlakozott Izráel-törzseket, Júda fadarabjához teszem őket, és egyetlen fadarabbá teszem, hogy eggyé legyenek a kezemben. ²⁰Tartsd a kezedben a fadarabokat, amelyekre írtál, a szemük láttára. ²¹Azután mondd nekik: Ezt mondja az Uralkodó Atya: »Kihozom Izráel fiait a népek közül, ahová kerültek, összegyűjtöm őket mindenfelől, és beviszem őket a saját földjükre. ²²Egy néppé teszem őket az országban, Izráel hegyein, és egyetlen király uralkodik majd mindnyájukon. Nem lesznek többé két nép, és soha többé nem oszlanak meg két királysággá. ²³Nem teszik többé magukat tisztátalanná bálványaikkal, utálatosságaikkal és egyetlen lázadásukkal sem. Megszabadítom őket minden lakóhelyükről, ahol vétkeztek, és megtisztítom őket. Ők az én gyermekeim lesznek, én pedig az ő Atyjuk leszek. ²⁴Szolgám, Dávid lesz a királyuk, és mindnyájuknak egy pásztora lesz. Törvényeim szerint élnek, megtartják rendelkezéseimet, és teljesítik azokat. ²⁵Azon a földön laknak majd, amelyet szolgámnak, Jákóbnak adtam, ahol atyáitok laktak. Ott laknak ők, a gyermekeik és a gyermekeik gyermekei örökké, és Dávid, az én szolgám lesz a fejedelmük örökké. ²⁶Békeszövetséget kötök velük, örök szövetség lesz ez velük. Letelepítem és megsokasítom őket, és köztük helyezem el szentélyemet örökre. ²⁷Hajlékom fölöttük lesz, én az ő Atyjuk leszek, ők pedig az én gyermekeim lesznek. ²⁸Akkor megtudják a népek, hogy én, a ti Atyátok vagyok, aki megszentelem Izráelt, amikor szentélyem köztük lesz örökre.«”