Atyánk meghallgatja Jóáház kiáltását
Jóáház az arámi elnyomás alatt Atyánkhoz könyörög, és szabadítót kap, de a borjúk és az Asera-oszlop állva maradnak. A haldokló Elizeus nyilat lövet a királlyal, majd megharagszik, hogy az csak háromszor csapott a földre. Egy holttest, amely Elizeus csontjaihoz ér, talpra áll.
13 1Júda királyának, Jóásnak, Ahazjá fiának huszonharmadik évében lett Jóáház, Jéhú fia Izráel királya Samáriában, és tizenhét évig uralkodott. 2Azt tette, ami gonosz Atyánk szemében, és követte Jeroboámnak, Nebát fiának vétkeit, aki vétekbe vitte Izráelt; nem tért el azoktól. 3Ezért fellángolt Atyánk haragja Izráel ellen, és újra meg újra Hazáélnak, Arám királyának és Benhadadnak, Hazáél fiának a kezébe adta őket. 4Jóáház azonban kérlelte Atyánkat, és Atyánk meghallgatta, mert látta, hogyan nyomorgatja Izráelt Arám királya. 5Atyánk ezért szabadítót adott Izráelnek, és kiszabadultak Arám hatalmából, úgyhogy újra otthonukban laktak, mint azelőtt. 6De nem hagytak fel Jeroboám házának vétkeivel, aki vétekbe vitte Izráelt, hanem azokban jártak. Az Asérá-szobor is állva maradt Samáriában. 7Jóáháznak nem maradt más a seregéből, csak ötven lovas, tíz harci kocsi és tízezer gyalogos, mert Arám királya elpusztította őket, és olyanná tette őket, mint a por cséplés idején. 8Jóáház egyéb dolgai pedig, mindaz, amit véghezvitt, és hőstettei, hát nincsenek megírva Izráel királyainak krónikájában? 9Azután Jóáház pihenni tért őseihez, és eltemették Samáriában. Fia, Jóás lett a király helyette.
Jóás uralkodik Izráel felett
10Júda királyának, Jóásnak harminchetedik évében lett Jóás, Jóáház fia Izráel királya Samáriában, és tizenhat évig uralkodott. 11Azt tette, ami gonosz Atyánk szemében; nem tért el Jeroboámnak, Nebát fiának egyetlen vétkétől sem, aki vétekbe vitte Izráelt, hanem azokban járt tovább. 12Jóás egyéb dolgai pedig, mindaz, amit véghezvitt, és hőstettei, ahogyan Amacjá, Júda királya ellen harcolt, hát nincsenek megírva Izráel királyainak krónikájában? 13Azután Jóás pihenni tért őseihez, és Jeroboám ült a trónjára. Jóást pedig Samáriában temették el, Izráel királyai mellé.
Atyánk utolsó szava Elizeus által
14Amikor Elizeus halálos betegségbe esett, lement hozzá Jóás, Izráel királya, sírt fölötte, és ezt mondta: „Atyám, atyám! Izráel harci kocsijai és lovasai!”
15Elizeus ezt mondta neki: „Végy egy íjat és nyilakat!” Ő pedig fogott egy íjat és nyilakat. 16Majd ezt mondta Izráel királyának: „Tedd a kezedet az íjra!” Az rátette a kezét, Elizeus pedig rátette a maga kezét a király kezére. 17„Nyisd ki a keleti ablakot!” – mondta. Az kinyitotta. „Lőj!” – mondta Elizeus. Az lőtt. Ekkor Elizeus így szólt: „Atyánk győzelmének nyila, az Arám fölötti győzelem nyila! Levered Arámot Aféknál, míg el nem pusztítod.”
18Azután ezt mondta: „Vedd a nyilakat!” Az pedig vette. Majd ezt mondta Izráel királyának: „Üss a földre!” Az háromszor ütött, majd abbahagyta. 19Atyánk embere azonban megharagudott rá, és ezt mondta: „Ötször vagy hatszor kellett volna ütnöd, akkor úgy levered Arámot, hogy elpusztítod! Most azonban csak háromszor vered le Arámot.”
20Azután Elizeus meghalt, és eltemették. Móábi rablócsapatok pedig minden tavasszal betörtek az országba.
21Egyszer, amikor éppen egy embert temettek, megpillantottak egy ilyen rablócsapatot, ezért az embert bedobták Elizeus sírjába. Amikor a halott hozzáért Elizeus csontjaihoz, életre kelt, és talpra állt.
22Hazáél, Arám királya pedig egész Jóáház uralkodása idején nyomorgatta Izráelt. 23De Atyánk kegyelmes volt hozzájuk, megszánta és feléjük fordult az Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött szövetségéért. Mind a mai napig nem akarja elpusztítani őket, sem elvetni a színe elől.
24Azután meghalt Hazáél, Arám királya, és fia, Benhadad lett a király helyette. 25Jóás, Jóáház fia pedig visszavette Benhadadtól, Hazáél fiától azokat a városokat, amelyeket Benhadad háborúban elvett apjától, Jóáháztól. Háromszor verte meg őt Jóás, és visszaszerezte Izráel városait.