Márk 13 FHB Father's Heart Bible™

13 ¹Amikor kiment a templomból, az egyik tanítványa így szólt hozzá: „Mester, nézd! Milyen hatalmas kövek, milyen csodálatos épületek!”

²Jézus ezt mondta neki: „Látod ezeket a nagy épületeket? Nem marad itt kő kövön, mind leomlik.”

³Amikor az Olajfák hegyén ült a templommal szemben, Péter, Jakab, János és András külön megkérdezte tőle: ⁴Mondd meg nekünk, mikor történik mindez, és mi lesz annak a jele, hogy mindez beteljesedik?

⁵Jézus így kezdett beszélni hozzájuk: „Vigyázzatok, hogy senki meg ne tévesszen titeket! ⁶Sokan jönnek majd az én nevemben, és ezt mondják: »Én vagyok az«, és sokakat megtévesztenek. ⁷Amikor pedig háborúkról és háborúk híréről hallotok, ne rémüljetek meg! Ezeknek meg kell történniük, de ez még nem a vég. ⁸Nemzet nemzet ellen támad, és ország ország ellen, földrengések lesznek különböző helyeken, és éhínségek. Ezek a vajúdás kínjainak a kezdete.

⁹Ti pedig vigyázzatok magatokra! Átadnak titeket a törvényszékeknek, és megvernek a zsinagógákban. Helytartók és királyok elé állítanak énmiattam, tanúságul nekik. ¹⁰De előbb minden nép között hirdetni kell az evangéliumot. ¹¹Amikor pedig elfognak és átadnak titeket, ne aggódjatok előre azon, hogy mit mondjatok. Azt mondjátok, amit abban az órában kaptok, mert nem ti vagytok, akik beszéltek, hanem a Szentlélek.

¹²Testvér a testvérét adja majd halálra, az apa a gyermekét, a gyermekek pedig szüleik ellen támadnak, és megöletik őket. ¹³Mindenki gyűlöl majd titeket az én nevemért, de aki mindvégig kitart, az üdvözül.

¹⁴Amikor pedig meglátjátok, hogy a pusztító utálatosság ott áll, ahol nem volna szabad — aki olvassa, értse meg! —, akkor akik Júdeában vannak, meneküljenek a hegyekbe. ^a a v14 A »pusztító utálatosság« Dánieltől származik — szentségtörő tett, amely megszentségteleníti a templomot; Jézus még jövőbeli jelként beszél róla, amelyre hallgatóinak figyelniük kell. ¹⁵Aki a háztetőn van, ne menjen le, és ne menjen be, hogy kivigyen valamit a házából. ¹⁶Aki pedig a mezőn van, ne forduljon vissza a felsőruhájáért. ¹⁷Jaj a várandós és a szoptató anyáknak azokban a napokban! ¹⁸Imádkozzatok, hogy ne télen történjék ez, ¹⁹mert olyan nyomorúság lesz azokban a napokban, amilyen nem volt a teremtés kezdete óta, amióta Atyánk megteremtette a világot, mind a mai napig, és nem is lesz soha többé. ²⁰Ha az Úr nem rövidítette volna meg azokat a napokat, egyetlen ember sem menekülne meg; de a választottakért, akiket kiválasztott, megrövidítette azokat a napokat. ²¹Akkor, ha valaki ezt mondja nektek: »Nézd, itt a Krisztus!« vagy »Nézd, ott van!« — ne higgyétek el! ²²Mert hamis krisztusok és hamis próféták támadnak, és jeleket meg csodákat tesznek, hogy megtévesszék, ha lehet, a választottakat. ²³Ti pedig vigyázzatok! Előre megmondtam nektek mindent.

²⁴De azokban a napokban, ama nyomorúság után, a nap elsötétül, és a hold nem adja világosságát, ²⁵a csillagok lehullanak az égről, és az egekben lévő hatalmak megrendülnek. ²⁶Akkor meglátják az Emberfiát eljönni a felhőkön, nagy hatalommal és dicsőséggel. ²⁷És elküldi angyalait, és összegyűjti választottait a négy égtáj felől, a föld végső határától az ég végső határáig.

²⁸A fügefáról tanuljátok meg a példázatot: amikor az ága már zsendül, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár. ²⁹Így ti is, amikor látjátok, hogy mindez megtörténik, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtó előtt. ³⁰Bizony mondom nektek, hogy nem múlik el ez a nemzedék addig, amíg mindez meg nem történik. ³¹Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el soha.

Csak az Atya tudja az órát

³²Azt a napot vagy órát pedig senki sem tudja: sem az angyalok a mennyben, sem a Fiú, csak az Atya. ³³Vigyázzatok, legyetek éberek, mert nem tudjátok, mikor jön el az az idő!

³⁴Úgy van ez, mint amikor egy ember idegenbe utazik: otthagyja a házát, és szolgáira bízza a hatalmat, mindegyikre a maga munkáját, az ajtónállónak pedig megparancsolja, hogy legyen éber. ³⁵Legyetek tehát éberek, mert nem tudjátok, mikor jön meg a ház ura: este, éjfélkor, kakasszókor vagy hajnalban, ³⁶nehogy, amikor váratlanul megérkezik, alva találjon titeket. ³⁷Amit pedig nektek mondok, azt mindenkinek mondom: Legyetek éberek!”