2Sámuel 11 FHB Father's Heart Bible™

11 ¹Tavasszal, amikor a királyok hadba vonulnak, Dávid elküldte Jóábot, a szolgáit és egész Izráelt. Elpusztították az ammóniakat, és ostrom alá vették Rabbát. Dávid pedig Jeruzsálemben maradt. ²Egyik este Dávid fölkelt a fekvőhelyéről, és a királyi palota tetején sétált. Onnan meglátott egy fürdőző asszonyt, aki igen szép volt. ³Dávid elküldött, hogy megtudakolja, ki ez az asszony. Valaki ezt mondta: „Nem Betsabé ez, Eliám leánya, a hettita Úriás felesége?”

⁴Dávid követeket küldött, és magához vitette az asszonyt. Az bement hozzá, és Dávid lefeküdt vele – az asszony éppen akkor tisztult meg tisztátalanságából –, majd hazatért. ^a a v4 Mózes törvénye szerint az asszonynak havi vérzése után tisztulási szertartáson kellett átesnie, mielőtt visszatért a mindennapi élethez (lásd 3Móz 15,19–28). ⁵Az asszony teherbe esett, és üzent Dávidnak: „Gyermeket várok.”

⁶Dávid ezt üzente Jóábnak: „Küldd el hozzám a hettita Úriást!” Jóáb el is küldte Úriást Dávidhoz. ⁷Amikor Úriás megérkezett hozzá, Dávid kérdezősködött Jóáb és a csapatok felől, meg arról, hogy áll a háború. ⁸Majd ezt mondta Úriásnak: „Menj le a házadba, és mosd meg a lábadat!” Úriás kiment a palotából, a király pedig ajándékot küldött utána. ⁹Úriás azonban a királyi palota bejáratánál feküdt le ura szolgáival együtt, és nem ment le a házába. ¹⁰Amikor jelentették Dávidnak, hogy Úriás nem ment haza, megkérdezte tőle: „Nem útról jöttél? Miért nem mentél haza?”

¹¹Úriás így felelt Dávidnak: „A láda meg Izráel és Júda sátrakban lakik, az én uram, Jóáb és uram szolgái pedig a nyílt mezőn táboroznak. Hát akkor én hazamenjek enni, inni és a feleségemmel hálni? Az életedre és a te lelkedre mondom, nem teszek ilyet!”

¹²Dávid ekkor ezt mondta Úriásnak: „Maradj itt ma is, holnap pedig visszaküldelek.” Úriás tehát Jeruzsálemben maradt azon a napon és a következőn. ¹³Dávid meghívta magához, az pedig evett és ivott vele, Dávid pedig lerészegítette. Este azonban Úriás kiment, hogy a gyékényén aludjék ura szolgáival együtt, és nem ment haza.

¹⁴Reggel Dávid levelet írt Jóábnak, és Úriással küldte el. ¹⁵Ezt írta a levélben: „Állítsátok Úriást oda, ahol a legádázabb a harc, aztán vonuljatok vissza mögüle, hogy megöljék, és meghaljon!”

¹⁶Jóáb az ostrom alatt oda állította Úriást, ahol tudta, hogy a legerősebb védők vannak. ¹⁷A város emberei kijöttek, és megütköztek Jóábbal. Elestek néhányan Dávid szolgái közül, és meghalt a hettita Úriás is. ¹⁸Akkor Jóáb üzenetet küldött, és jelentette Dávidnak a harc minden hírét. ¹⁹Így utasította a követet: „Amikor végigmondtad a királynak a harc minden hírét, ²⁰ha a király haragra lobban, és megkérdezi: »Miért mentetek olyan közel a városhoz harcolni? Nem tudtátok, hogy lelőnek benneteket a várfalról? ²¹Ki ölte meg Abímeleket, Jerubbeset fiát? Nem egy asszony dobott rá a várfalról egy malomkövet, úgyhogy meghalt Tébécben? Miért mentetek olyan közel a várfalhoz?« – akkor mondd: A te szolgád, a hettita Úriás is meghalt.” ^b b v21 Jerubbeset Gedeon másik neve; a malomkő története a Bírák 9,50–54-ben olvasható.

²²A követ tehát elindult, megérkezett, és elmondta Dávidnak mindazt, amivel Jóáb megbízta. ²³Ezt mondta a követ Dávidnak: „Fölénk kerekedtek azok az emberek, és kijöttek ellenünk a mezőre, de visszaszorítottuk őket a kapu bejáratáig. ²⁴Az íjászok lőttek a szolgáidra a várfalról, és meghaltak néhányan a király szolgái közül. A te szolgád, a hettita Úriás is meghalt.”

²⁵Dávid ezt mondta a követnek: „Így szólj Jóábhoz: ‚Ne bánkódj emiatt, mert a kard hol egyiket, hol másikat emészti meg. Támadd meg erősebben a várost, és rombold le!’ Így bátorítsd őt!”

²⁶Amikor Úriás felesége meghallotta, hogy meghalt a férje, Úriás, gyászolta urát. ²⁷Amikor pedig letelt a gyász, Dávid érte küldött, hazavitette, az pedig a felesége lett, és fiút szült neki. De amit Dávid tett, rossz volt Atyánk szemében.