Lukács 21 FHB Father's Heart Bible™

21 ¹Jézus föltekintett, és látta, hogy a gazdagok a templom perselyébe dobják adományaikat. ²Látott egy szegény özvegyet is, aki két fillért dobott be.

³„Bizony mondom nektek” – mondta – „ez a szegény özvegy többet dobott be mindenkinél. ⁴Mert ezek mind a fölöslegükből adtak adományt, ő pedig szegénységéből mindenét odaadta, amiből élnie kellett volna.”

A templom leomlik

⁵Amikor némelyek arról beszéltek, hogy a templomot szép kövekkel és Atyánknak szentelt adományokkal díszítették, ezt mondta:

⁶„Amit most itt láttok: jönnek majd napok, amikor nem marad kő kövön, hanem mindet lerombolják.”

⁷„Mester – kérdezték –, mikor történik mindez, és mi lesz a jele annak, hogy ez hamarosan bekövetkezik?”

⁸„Vigyázzatok, nehogy megtévesszenek titeket! – mondta. – Sokan jönnek majd az én nevemben, és ezt mondják: »Én vagyok az«, meg: »Elközelgett az idő.« Ne kövessétek őket! ⁹Amikor háborúkról és lázadásokról hallotok, ne rémüljetek meg! Ezeknek előbb meg kell történniük, de nem következik mindjárt a vég.”

¹⁰Majd így szólt hozzájuk: „Nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad. ¹¹Nagy földrengések lesznek, helyenként éhínségek és járványok, rettenetes dolgok és nagy jelek az égből. ¹²De mindezek előtt rátok teszik a kezüket, és üldöznek titeket, átadnak a zsinagógáknak, és börtönökbe vetnek, királyok és helytartók elé hurcolnak az én nevemért. ¹³Ez lesz az alkalom számotokra, hogy bizonyságot tegyetek. ¹⁴Határozzátok el tehát szívetekben, hogy nem készültök előre a védekezésre, ¹⁵mert én adok nektek szavakat és bölcsességet, amelynek egyetlen ellenfeletek sem tud ellenállni, és amelyet nem tud megcáfolni. ¹⁶Elárulnak majd titeket még a szülők, testvérek, rokonok és barátok is, és némelyeket megölnek közületek. ¹⁷Mindenki gyűlöl majd titeket az én nevemért. ¹⁸De fejetekről egyetlen hajszál sem vész el. ¹⁹Állhatatosságotokkal nyeritek el az életeteket.”

²⁰„Amikor látjátok, hogy seregek veszik körül Jeruzsálemet, akkor tudjátok meg, hogy elközelgett a pusztulása. ²¹Akkor akik Júdeában vannak, meneküljenek a hegyekbe, akik a városban vannak, menjenek ki, akik pedig a vidéken, ne menjenek be oda, ²²mert ezek az ítélet napjai, amikor beteljesedik mindaz, ami meg van írva. ²³Jaj a várandós és a szoptató anyáknak azokban a napokban! Mert nagy nyomorúság szakad a földre, és harag sújtja ezt a népet. ²⁴Kard élén hullanak el, és fogságba viszik őket minden nép közé. Jeruzsálemet pedig a nemzetek tapossák, amíg be nem telik a nemzetek ideje.”

²⁵„Jelek lesznek a napban, a holdban és a csillagokban, a földön pedig a nemzetek rettegnek majd, és nem tudják, mit tegyenek a tenger zúgása és háborgása miatt. ²⁶Az emberek megdermednek a félelemtől, miközben rettegve várják, mi következik a világra, mert az egek erői megrendülnek. ²⁷Akkor meglátják az Emberfiát eljönni felhőben, nagy hatalommal és dicsőséggel. ²⁸Amikor ezek elkezdődnek, egyenesedjetek föl, és emeljétek föl a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok.”

²⁹Majd példázatot mondott nekik: „Nézzétek meg a fügefát és a többi fát! ³⁰Amikor kihajtanak, magatok is látjátok, és tudjátok, hogy már közel a nyár. ³¹Így amikor látjátok, hogy mindez megtörténik, tudjátok meg, hogy közel van Atyánk országa. ³²Bizony mondom nektek, nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindez meg nem történik. ³³Az ég és a föld elmúlik, de az én szavaim nem múlnak el soha.”

³⁴„Vigyázzatok magatokra, nehogy szívetek elnehezedjen a dőzsöléstől, a részegségtől és az élet gondjaitól, és az a nap váratlanul lepjen meg titeket, mint a csapda. ³⁵Mert rászakad mindenkire, aki az egész föld színén él. ³⁶Virrasszatok tehát szüntelen, és imádkozzatok, hogy legyen erőtök kimenekülni mindabból, ami bekövetkezik, és hogy megállhassatok az Emberfia előtt.”

³⁷Nappal a templomban tanított, éjszakára pedig kiment, és az Olajfák hegyén töltötte az éjt. ³⁸Az egész nép pedig kora hajnalban odament hozzá a templomba, hogy hallgassa őt.