Jeruzsálem eleste

Az ostrom véget ér. A fal leomlik, Cidkijjá elmenekül, de elfogják; végig kell néznie fiai megölését, aztán megvakítják és megbilincselik. A város leég, a szegényeknek meghagyják a földeket. Jeremiást Nebukadneccar saját parancsára szabadon engedik; Atyánk megígéri Ebed-Meleknek az életét, mert bízott benne.

39. fejezet.

Cidkijának, Júda királyának kilencedik évében, a tizedik hónapban eljött Nebukadneccar, Babilon királya egész seregével Jeruzsálem ellen, és ostrom alá vette. Cidkijá tizenegyedik évében, a negyedik hónapban, a hónap kilencedik napján betörtek a városba. Ekkor bevonultak Babilon királyának főemberei mind, és letelepedtek a Középső-kapuban: Nérgal-Szárecer, Szamgar-Nebó, Szárszekim, a rabszárisz, Nérgal-Szárecer, a rabmág, és Babilon királyának többi főembere. ^a Amikor Cidkijá, Júda királya és a harcosok mind meglátták őket, elmenekültek: éjszaka hagyták el a várost a királyi kerten át, a két kőfal közötti kapun; Cidkijá pedig az Arabá felé indult. A babiloni sereg azonban üldözőbe vette őket, és utolérte Cidkiját Jerikó síkságán. Elfogták, és elvitték Nebukadneccarhoz, Babilon királyához Riblába, Hamát földjére, ahol az ítéletet kimondta fölötte. Babilon királya Riblában, Cidkijá szeme láttára mészárolta le a fiait, és Júda nemeseit is mind lemészárolta. Azután megvakíttatta Cidkiját, és bronzbilincsbe verette, hogy elvigye Babilonba.

A babiloniak fölégették a királyi palotát és a nép házait, Jeruzsálem kőfalait pedig lerombolták. Nebuzaradán, a testőrparancsnok fogságba vitte Babilonba a városban maradt többi népet, a hozzá átpártolt szökevényeket és a megmaradt többi embert. A legszegényebbek közül, akiknek semmijük sem volt, Nebuzaradán, a testőrparancsnok néhányat Júda földjén hagyott, és aznap szőlőket meg szántóföldeket adott nekik.

Nebukadneccar, Babilon királya pedig Nebuzaradán, a testőrparancsnok által parancsot adott Jeremiás felől, ezt mondva: „Vedd őt magadhoz, és viselj rá gondot; ne tégy benne semmi kárt, hanem tégy meg mindent, amit kér!”

Ekkor Nebuzaradán, a testőrparancsnok üzenetet küldött Nebusazbánnal, a rabszárisszal, Nérgal-Szárecerrel, a rabmággal és Babilon királyának összes főemberével együtt. Elhozatták Jeremiást a testőrség udvarából, és átadták Gedaljának, Ahikám fiának, Sáfán unokájának, hogy hazavigye. Így a nép között maradt.

Jeremiáshoz, amíg a testőrség udvarában volt bezárva, így szólt Atyánk igéje:

„Menj, és mondd meg Ebed-Meleknek, az etiópnak: Ezt mondja a Seregek Atyja, Izráel Atyja: Íme, beteljesítem szavaimat ezen a városon, annak kárára, nem pedig javára, és azon a napon beteljesednek a szemed láttára. De téged megmentelek azon a napon – így szól Atyánk –, és nem kerülsz azoknak a kezébe, akiktől félsz. Mert én megmentelek, és nem esel el a kard által. Zsákmányul kapod az életedet, mert bíztál bennem – így szól Atyánk.”