Látomás Ninivéről

Egy évszázaddal Jónás után Ninive visszatért a kegyetlenséghez, és Náhum bejelenti a bukását. Az Asszíria által rettegésben tartott népnek a könyv nem bosszú, hanem vigasztalás: Atyjuk menedék.

1. fejezet.

Fenyegető jövendölés Ninive ellen. Az elkósi Náhum látomásának könyve. Atyánk féltőn szerető és bosszúálló; Atyánk bosszút áll, és telve van haraggal. Atyánk bosszút áll ellenfelein, és haragját fenntartja ellenségeinek. ^a

Türelmes a haragra, nagy hatalmú

Atyánk türelmes a haragra, és nagy a hatalma, és nem hagyja büntetlenül a bűnöst. Útja a forgószélben és a viharban van, és a felhők a lába nyomában támadó por. Megfeddi a tengert, és kiszárítja; kiapasztja az összes folyót. Elhervad Básán és Karmel, és Libanon virága elfonnyad. Megremegnek előtte a hegyek, és a halmok szétomlanak. Megrendül színe előtt a föld, a földkerekség és minden lakója. Ki állhat meg dühe előtt? Ki bírja el izzó haragját? Haragja tűzként árad, és szétzúzódnak előtte a sziklák. Atyánk jó, erős vár a nyomorúság idején; ismeri azokat, akik hozzá menekülnek. De elsöprő áradattal vet véget a helyének, és ellenségeit a sötétségbe űzi. Mit terveltek Atyánk ellen? Teljesen véget vet annak; a nyomorúság nem támad fel másodszor. Mert bár összefonódnak, mint a tövisek, és ittasak boruktól, megemésztetnek, mint a száraz tarló. Belőled, Ninive, származott az, aki gonoszat tervel Atyánk ellen, a gonoszság tanácsadója.

Ezt mondja Atyánk: Bármilyen erősek és sokan vannak, levágják őket, és eltűnnek. Bár megsanyargattalak, többé nem sanyargatlak. Most letöröm igáját a nyakadról, és leszaggatom bilincseidet.

Atyánk így rendelkezett felőled, Ninive: nevednek nem lesz utóda. Kiirtom a faragott bálványt és az öntött szobrot isteneid házából. Megásom sírodat – mert megvetésre méltó vagy.

Nézzétek! Ott a hegyeken az örömhírt hozó lába, aki békességet hirdet! Ünnepeld ünnepeidet, Júda, teljesítsd fogadalmaidat! Mert nem tör rád többé a gonosz; teljesen kiirtották. ^b