2Mózes 34 FHB Father's Heart Bible™

34 ¹Atyánk ezt mondta Mózesnek: „Faragj magadnak két kőtáblát, olyat, mint az elsők voltak! Felírom rájuk azokat a szavakat, amelyek az első táblákon voltak, amelyeket összetörtél. ²Légy készen reggelre! Jöjj fel akkor a Sínai-hegyre, és állj elém ott, a hegy tetején. ³Senki se jöjjön fel veled, és senki se mutatkozzék sehol a hegyen! Még a juhok és a marhák se legeljenek a heggyel szemben.”

⁴Mózes kifaragott két kőtáblát, olyat, mint az elsők, korán reggel fölkelt, és fölment a Sínai-hegyre, ahogyan Atyánk megparancsolta neki, kezében a két kőtáblával. ⁵Akkor Atyánk leszállt a felhőben, megállt ott vele, és kihirdette Atyánk nevét.

⁶Atyánk elvonult előtte, és így hirdette: „Atyád – irgalmas és kegyelmes, türelme hosszú, bővelkedik szeretetben és hűségben, ⁷megtartja szeretetét ezrek iránt, megbocsátja a bűnt, a hűtlenséget és a vétket; de nem hagyja büntetlenül a bűnöst, hanem számon kéri a szülők bűnét a gyermekeken és az unokákon, harmad- és negyedízig.”

⁸Mózes sietve a földre borult, és imádta. ⁹Ezt mondta: „Ha kegyelmet találtam a szemedben, Uram, Atyám, akkor jöjjön közénk az én Uram, az Atya, még ha keménynyakú nép is ez. Bocsásd meg bűnünket és vétkünket, és végy minket örökségeddé.”

¹⁰Ezt mondta: „Szövetséget kötök. Egész néped előtt olyan csodákat teszek, amilyeneket még nem teremtettek egyetlen népnél sem, az egész földön sehol. Az egész nép, amelynek körében élsz, meglátja majd Atyád munkáját, mert félelmetes az, amit veled teszek. ¹¹Tartsd meg, amit ma parancsolok neked! Kiűzöm előled az emóriakat, a kánaániakat, a hettitákat, a perizzieket, a hivvieket és a jebúsziakat. ¹²Vigyázz, nehogy szövetséget köss annak a földnek a lakóival, amelyre bemégy, mert csapdává lesznek közötted! ¹³Ellenkezőleg, romboljátok le oltáraikat, törjétek össze szent oszlopaikat, és vágjátok ki Asérá-oszlopaikat! ¹⁴Ne borulj le más isten előtt, mert Atyád neve Féltőn Szerető; féltőn szerető Atya ő.” ^a a v14 Atyánk féltő szeretete nem kicsinyes irigység, hanem a vőlegény erős, oltalmazó szeretete menyasszonya iránt – nem osztozik gyermekei szívén olyan bálványokkal, amelyek elpusztítják őket.

¹⁵„Ne köss szövetséget annak a földnek a lakóival, mert amikor isteneikkel paráználkodnak, és áldoznak isteneiknek, meghívnak téged, és te enni fogsz az áldozatukból; ¹⁶és leányaik közül veszel feleséget fiaidnak, és leányaik isteneikkel paráználkodnak, és fiaidat is rávezetik, hogy ugyanezt tegyék.”

¹⁷„Ne csinálj magadnak öntött isteneket!”

¹⁸„Tartsd meg a kovásztalan kenyerek ünnepét! Hét napig egyél kovásztalan kenyeret, ahogyan megparancsoltam neked, a megszabott időben, Ábíb hónapjában, mert Ábíb hónapjában jöttél ki Egyiptomból.”

¹⁹„Minden méhet megnyitó elsőszülött az enyém, minden hím jószágod, a marha és a juh elsőszülöttje.”

²⁰„A szamár elsőszülöttjét váltsd meg báránnyal; ha nem váltod meg, szegd a nyakát! Fiaid minden elsőszülöttjét váltsd meg! Senki se jelenjék meg előttem üres kézzel!”

²¹„Hat napon át dolgozz, a hetedik napon pedig pihenj; a szántás és az aratás idején is pihenj!”

²²„Tartsd meg a hetek ünnepét a búzaaratás zsengéjével, és a betakarítás ünnepét az esztendő fordulóján!”

²³„Évente háromszor jelenjék meg minden férfiad Izráel Urának, az Atyának színe előtt! ²⁴Mert népeket űzök ki előled, és kiszélesítem határaidat; és senki sem kívánja meg földedet, amikor fölmégy, hogy megjelenj Atyád előtt évente háromszor.”

²⁵„Ne mutasd be áldozatom vérét kovászos kenyérrel együtt, és ne maradjon meg reggelig a páskaünnep áldozata!”

²⁶„Földed legjavának zsengéjét vidd el Atyád házába! Ne főzz gödölyét az anyja tejében!”

²⁷Akkor Atyánk ezt mondta Mózesnek: „Írd le ezeket a szavakat, mert ezek a szavak alapján kötöttem szövetséget veled és Izráellel!”

²⁸Mózes ott maradt Atyánkkal negyven nap és negyven éjjel, nem evett kenyeret, és nem ivott vizet. És felírta a táblákra a szövetség szavait, a tíz igét.

Mózes lejön a hegyről

²⁹Amikor Mózes lejött a Sínai-hegyről, és a bizonyság két táblája a kezében volt, Mózes nem tudta, hogy arcának bőre sugárzik, mert Atyánkkal beszélt. ³⁰Áron és Izráel fiai mind látták, hogy Mózes arcbőre sugárzik, és féltek közeledni hozzá. ³¹De Mózes hívta őket, ekkor Áron és a közösség vezetői mind visszatértek hozzá, és Mózes beszélt velük. ³²Azután Izráel fiai mind közelebb léptek, és Mózes megparancsolta nekik mindazt, amit Atyánk mondott neki a Sínai-hegyen. ³³Amikor Mózes befejezte a beszédet velük, leplet tett az arcára. ³⁴De valahányszor Mózes bement Atyánk elé, hogy beszéljen vele, levette a leplet, amíg ki nem jött. Majd kijött, és elmondta Izráel fiainak, amit parancsba kapott. ³⁵Ekkor Izráel fiai látták, hogy Mózes arcbőre sugárzik. Mózes pedig újra az arcára tette a leplet, amíg be nem ment, hogy ismét beszéljen Atyánkkal.