Közeledj, hogy hallgass

Menj Isten házába, hogy hallgass, ne hogy beszélj; legyen kevés a szavad, és teljesítsd, amit fogadtál. A pénz szeretete soha nem elégít meg, a vagyon egyetlen rossz vállalkozásban elveszhet, és ugyanolyan mezítelenül távozol, ahogy jöttél. Ha örülhetsz munkád részének, az Isten ajándéka.

5. fejezet.

Vigyázz a lépteidre, amikor Isten házába mész! Közeledj, hogy hallgass, ne pedig azért, hogy bolondok áldozatát mutasd be – ők nem is tudják, hogy rosszat tesznek. Ne siettesd a szádat, és a szíved se siessen, hogy szóljon Isten előtt, mert Isten a mennyben van, te pedig a földön, ezért kevés szóval beszélj! Mert a sok tevékenységből álom fakad, a bolond hangja pedig a sok szóból. Amikor fogadalmat teszel Istennek, ne késlekedj teljesíteni, mert nem leli kedvét a bolondokban. Teljesítsd, amit megfogadtál! Jobb, ha nem teszel fogadalmat, mint ha fogadalmat teszel, és nem teljesíted. Ne engedd, hogy a szád vétekbe vigyen, és ne mondd a követnek, hogy tévedés volt! Miért haragudjon Isten a szavadra, és miért pusztítsa el kezed munkáját? ^a Mert a sok álomban és a sok szóban mulandó pára van. Ezért féld Istent!

Az elnyomás és a föld haszna

Ha azt látod, hogy egy tartományban elnyomják a szegényt, és megsértik a jogot és az igazságot, ne csodálkozz, mert az egyik tisztviselőt egy magasabb rangú figyeli, és fölöttük még magasabbak állnak. A föld haszna mégis mindenkié; még a királyt is a mező szolgálja.

Aki szereti a pénzt, sosem telik be vele; aki szereti a gazdagságot, annak sosem elég a jövedelme. Ez is mulandóság. Ahogy gyarapszik a vagyon, úgy szaporodnak azok is, akik fölélik – mi haszna hát a tulajdonosának azon kívül, hogy a szemével nézi?

Édes a dolgozó ember álma, akár keveset, akár sokat eszik; a gazdagot pedig a bősége nem hagyja aludni.

Láttam egy fájdalmas bajt a nap alatt: a tulajdonos a saját kárára őrzi a vagyonát. Az a vagyon egy rossz vállalkozásban elveszett, és amikor fia született, nem maradt semmije, amit ráhagyhatott volna. Ahogy kijött anyja méhéből, úgy tér vissza mezítelenül; úgy megy el, ahogy jött, és semmit sem visz magával fáradozásából, amit a kezében vihetne. Ez is keserű baj: ahogy jött, úgy megy el. Mi haszna van abból, hogy a szélért fáradozik? Egész életében sötétben eszik, sok bosszúsággal, betegséggel és haraggal.

Én ezt láttam: jó és illő enni, inni, és jót látni minden fáradozásban, amelyben az ember fárad a nap alatt, élete néhány napján át, amelyet Isten ad neki, mert ez az ő osztályrésze. És amikor Isten valakinek gazdagságot, vagyont és hatalmat ad, hogy élvezze azokat, hogy elfogadja osztályrészét, és örömét lelje a munkájában – ez Isten ajándéka. Ritkán gondol élete napjaira, mert Isten elfoglalttá teszi szíve örömével.