A templom nem marad meg
Amikor a tanítványok meghallják, hogy a templomot a földdel teszik egyenlővé, megkérdezik, mikor. Jézus háborúkat, árulást, hamis messiásokat, kihűlt szeretetet ír le, és olyan sürgető menekülést, hogy senki sem áll meg a köpenyéért. Magát a napot senki sem tudja — sem az angyalok, sem a Fiú, csak az Atya.
24 1Amikor Jézus kijött a templomból, odamentek hozzá a tanítványai, hogy megmutassák neki a templom épületeit.
2Jézus így felelt: „Látjátok mindezt? Bizony mondom nektek: nem marad itt kő kövön, mindent lerombolnak.”
3Amikor Jézus az Olajfák hegyén ült, külön odamentek hozzá a tanítványai, és ezt kérdezték: „Mondd meg nekünk, mikor történik mindez, és mi lesz a jele a te eljövetelednek és a világ végének?”
4Jézus így válaszolt: „Vigyázzatok, hogy senki meg ne tévesszen titeket!
5Mert sokan jönnek majd az én nevemben, és ezt mondják: »Én vagyok a Krisztus«, és sokakat megtévesztenek. 6Háborúkról fogtok hallani, és háborúk híreiről – ne rémüljetek meg! Ennek meg kell történnie, de ez még nem a vég. 7Nemzet nemzet ellen támad, és ország ország ellen, éhínségek és földrengések lesznek mindenfelé. 8Mindez a vajúdás kínjainak kezdete.
9Akkor átadnak titeket a szenvedésre, és megölnek, és minden nép gyűlöl majd titeket az én nevemért. 10Akkor sokan eltántorodnak, elárulják és gyűlölik egymást, 11és sok hamis próféta támad, és sok embert megtévesztenek. 12Mivel megsokasodik a gonoszság, sokakban meghidegül a szeretet, 13de aki mindvégig kitart, az üdvözül. 14Az országnak ezt az örömhírét hirdetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek, és akkor jön el a vég.
15Amikor tehát meglátjátok a pusztító utálatosságot, amelyről Dániel próféta szólt, ott állni a szent helyen – aki olvassa, értse meg –, 16akkor akik Júdeában vannak, meneküljenek a hegyekbe.
17„Aki a háztetőn van, ne menjen le, hogy kivigyen valamit a házából, 18és aki a mezőn van, ne forduljon vissza a felsőruhájáért. 19Jaj a várandós és a szoptató anyáknak azokban a napokban! 20Imádkozzatok, hogy menekülésetek ne télen legyen, se szombaton. 21Mert akkor olyan nagy szenvedés lesz, amilyen nem volt a világ kezdetétől mostanáig, és nem is lesz soha többé. 22Ha nem rövidülnének meg azok a napok, nem menekülne meg egyetlen ember sem; de a választottakért megrövidülnek azok a napok.
23Ha akkor valaki ezt mondja nektek: »Nézd, itt a Krisztus!« vagy »Amott van!«, ne higgyétek. 24Mert hamis messiások és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket és csodákat tesznek, hogy megtévesszék, ha lehet, még a választottakat is. 25Íme, előre megmondtam nektek.
26Ha tehát ezt mondják nektek: »Nézd, a pusztában van!«, ne menjetek ki; »Nézd, a belső szobákban!«, ne higgyétek. 27Mert ahogyan a villám felvillan keleten, és ellátszik nyugatig, úgy lesz az Emberfia eljövetele is. 28Ahol a dög van, oda gyűlnek a keselyűk.
29Közvetlenül azoknak a napoknak a szenvedése után a nap elsötétül, a hold nem fénylik, a csillagok lehullanak az égről, és az egek erői megrendülnek. 30Akkor feltűnik az Emberfiának jele az égen, és akkor gyászol a föld minden népe, amikor meglátják az Emberfiát eljönni az ég felhőin, nagy hatalommal és dicsőséggel. 31Elküldi angyalait nagy harsonaszóval, és összegyűjtik választottait a négy égtáj felől, az ég egyik szélétől a másikig.
32Tanuljátok meg a fügefától vett példát: amikor már zsendül az ága, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel a nyár. 33Így ti is, amikor mindezt meglátjátok, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtó előtt. 34Bizony mondom nektek, nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindez meg nem történik. 35Ég és föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el soha.
Csak az Atya tudja
36„Azt a napot viszont, vagy azt az órát senki sem tudja: sem az ég angyalai, sem a Fiú, csak az Atya. 37Ahogy Nóé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia eljövetele is. 38Mert ahogyan az özönvíz előtti napokban ettek, ittak, házasodtak és férjhez mentek egészen addig a napig, amíg Nóé be nem ment a bárkába, 39és semmit sem sejtettek, míg el nem jött az özönvíz, és mindnyájukat el nem sodorta – úgy lesz az Emberfia eljövetele is. 40Akkor ketten lesznek a mezőn: az egyiket felveszik, a másikat otthagyják. 41Két asszony őröl a kézimalommal: az egyiket felveszik, a másikat otthagyják. 42Vigyázzatok tehát, mert nem tudjátok, melyik napon jön el a ti Uratok! 43Azt pedig értsétek meg, hogy ha tudná a ház ura, hogy az éjszaka melyik őrváltáskor jön a tolvaj, virrasztana, és nem hagyná betörni a házába. 44Azért ti is legyetek készen, mert abban az órában jön el az Emberfia, amelyikben nem is gondoljátok!
45Ki tehát a hű és okos szolga, akit az úr a háza népe fölé rendelt, hogy idejében enni adjon nekik? 46Boldog az a szolga, akit ilyen munkában talál az ura, amikor megjön. 47Bizony mondom nektek, hogy egész vagyona fölé rendeli őt. 48Ha pedig az a gonosz szolga ezt mondja szívében: »Késik az én uram«, 49és verni kezdi szolgatársait, a részegesekkel pedig eszik és iszik, 50annak a szolgának az ura olyan napon jön meg, amelyen nem várja, és olyan órában, amelyet nem tud, 51és kettévágatja, és a képmutatók közé juttatja: ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.”