Bírák 15 FHB Father's Heart Bible™

15 ¹Egy idő múlva, a búzaaratás idején Sámson meglátogatta a feleségét, és vitt magával egy kecskegidát. Ezt mondta: „Bemegyek a feleségemhez a szobájába.” De az apja nem engedte be.

²Az apja ezt mondta: „Azt hittem, hogy igazán gyűlölöd, ezért a társadnak adtam. De a húga nem szebb-e nála? Vedd el őt helyette!”

³Sámson ezt mondta nekik: „Most az egyszer nem vagyok vétkes a filiszteusok előtt, ha rosszat teszek velük.” ⁴Sámson elment, és fogott háromszáz rókát. Fáklyákat vett, a rókákat farkukkal egymáshoz fordította, és minden pár farok közé egy-egy fáklyát kötött. ⁵Majd meggyújtotta a fáklyákat, és a rókákat a filiszteusok lábon álló gabonájába engedte. Így felgyújtotta a kévékbe rakott és a lábon álló gabonát, a szőlőket és az olajfaligeteket is.

⁶A filiszteusok ezt kérdezték: „Ki tette ezt?” Ezt felelték: „Sámson, a timnai veje, mert a timnai elvette Sámson feleségét, és a barátjának adta.” Ekkor felvonultak, és tűzzel elégették az asszonyt és az apját.

⁷Sámson ezt mondta nekik: „Ha így cselekedtek, akkor nem nyugszom, amíg bosszút nem állok rajtatok.” ⁸Keményen megverte őket, nagy vereséget mért rájuk. Azután lement, és az étámi szikla hasadékában telepedett meg. ⁹A filiszteusok felvonultak, tábort ütöttek Júdában, és Lehiig portyáztak.

¹⁰Júda emberei ezt kérdezték: „Miért támadtatok ránk?” Ők ezt felelték: „Azért jöttünk, hogy megkötözzük Sámsont, és úgy bánjunk vele, ahogyan ő bánt velünk.”

¹¹Ekkor háromezer júdai férfi ment le az étámi szikla hasadékához, és ezt kérdezték Sámsontól: „Nem tudod, hogy a filiszteusok uralkodnak rajtunk? Mit tettél velünk?” Ő így felelt: „Ahogyan ők bántak velem, úgy bántam én is velük.”

¹²Azok ezt mondták: „Azért jöttünk le, hogy megkötözzünk, és a filiszteusok kezébe adjunk.” Sámson ezt mondta: „Esküdjetek meg, hogy ti magatok nem öltök meg!”

¹³Azok így feleltek: „Rendben, csak megkötözünk, és a kezükbe adunk, de nem ölünk meg.” Így megkötözték két új kötéllel, és felvitték a szikláról.

¹⁴Amikor Lehihez ért, a filiszteusok ujjongva mentek elé. Ekkor Atyánk Lelke szállt rá, és a karján levő kötelek olyanná lettek, mint a tűzben elégett len, a kötelékek pedig lehulltak a kezéről. ¹⁵Talált egy nyers szamárállkapcsot, kinyújtotta a kezét, fölvette, és agyonvert vele ezer embert. ¹⁶Sámson ezt mondta: „Szamár állkapcsával rakásra vertem őket, szamár állkapcsával vertem agyon ezer embert.” ^a a v16 A héber itt szójáték: a „szamár” és a „rakás” szó egyformán hangzik, ezért Sámson dicsekvése így cseng: „szamár állkapcsával szamár-rakásokat csináltam belőlük.” ¹⁷Amikor befejezte a beszédet, eldobta kezéből az állkapcsot. Azt a helyet azután Rámat-Lehinek nevezték el. ^b b v17 A Rámat-Lehi jelentése: „az állkapocs magaslata” — a helyet arról a fegyverről nevezték el, amelyet Sámson ott eldobott.

¹⁸Nagyon megszomjazott, ezért Atyánkhoz kiáltott: „Te adtad ezt a nagy győzelmet szolgád keze által. Most pedig szomjan kell halnom, és a körülmetéletlenek kezébe esnem?”

¹⁹Ekkor Atyánk meghasította a mélyedést Lehinél, és víz folyt ki belőle. Amikor Sámson ivott, visszatért belé a lélek, és feléledt. Ezért nevezték el a forrást Én-Hakkórénak, amely még ma is Lehinél van. ^c c v19 Az Én-Hakkóré jelentése: „a kiáltó forrása” — Sámson kiáltásáról nevezték el, amellyel Atyjához fordult, és amelyre az Atya vízzel felelt. ²⁰Sámson húsz évig bírája volt Izráelnek a filiszteusok idejében.