Atyánk hálója ráborul a fáraóra
Siralom, amely lerántja a fáraót. Atyánk hálóval fogja ki, mint egy folyami sárkányt, nyílt mezőre veti a madaraknak, és elsötétíti az eget Egyiptom fölött. Aztán körút a birodalmak temetőjében, Asszíria, Élám, Mesek, Edom, Szidón között, ahol egy hely már elő van készítve.
32 1A tizenkettedik esztendő tizenkettedik hónapjának első napján így szólt hozzám Atyánk igéje:
2Emberfia, kezdj gyászéneket Egyiptom királyáról, a fáraóról, és mondd meg neki: Oroszlánnak tartottad magad a nemzetek között, pedig olyan vagy, mint a tengeri szörnyeteg; feltörsz a folyóidban, lábaddal felkavarod a vizeket, és bezavarod a folyóik vizét. a a v2 A „tengeri szörnyeteg” a fáraó képe: hatalmas folyami szörny, amely a Nílusban csapkod – nem valóságos szörny, hanem Egyiptom gőgös és pusztító hatalma. 3Ezt mondja a mindenható Atya: Kiterítem rád a hálómat sok nép seregével, és felhúznak a kerítőhálómban. 4A földre vetlek, kidoblak a nyílt mezőre; rád telepítem az ég minden madarát, és az egész föld vadállatai jóllaknak belőled. 5Húsodat a hegyekre szórom, és tetemeddel töltöm meg a völgyeket. 6Megitatom a földet az omló véreddel egészen a hegyekig, és megtelnek veled a szakadékok. 7Amikor kioltalak, eltakarom az eget, és elhomályosítom a csillagait; felhővel takarom be a napot, és a hold nem világít. 8Elsötétítem az ég minden ragyogó fényét fölötted, és sötétséget hozok a földedre, így szól a mindenható Atya. 9Sok nép szívét megrémítem, amikor hírül adom a bukásodat a nemzetek között, olyan országokban, amelyeket nem ismertél. 10Sok nép fölött döbbenetet hozok miattad, és királyaik borzadva iszonyodnak miattad, amikor megvillantom előttük a kardomat. Bukásod napján szüntelenül reszketnek, mindegyik a saját életéért. 11Mert ezt mondja a mindenható Atya: Babilon királyának kardja tör rád. 12Hősök kardja által döntöm le a sokaságodat – a nemzetek legkegyetlenebbjei ezek. Ők összetörik Egyiptom gőgjét, és egész sokasága elpusztul. 13Kipusztítom minden állatát a bővizű vizek mellől; nem zavarja fel többé emberi láb, sem az állatok patája nem kavarja fel. 14Akkor leülepítem a vizeiket, és a folyóikat olajként folyatom, így szól a mindenható Atya. 15Amikor pusztasággá teszem Egyiptom földjét, megfosztom a földet mindentől, ami betölti, amikor lesújtok mindenkire, aki ott lakik, akkor megtudják, hogy én vagyok az Atya.
16Gyászének ez, és énekelni fogják. A nemzetek leányai éneklik Egyiptom és egész sokasága fölött; énekelni fogják, így szól a mindenható Atya.
17A tizenkettedik esztendőben, a hónap tizenötödik napján így szólt hozzám Atyánk igéje:
18Emberfia, jajgass Egyiptom sokasága miatt; taszítsd le őt – őt és a dicső nemzetek leányait – az alvilágba, azokhoz, akik a sírgödörbe szállnak. 19Kinél vagy szebb? Szállj alá, és feküdj a körülmetéletlenek közé! b b v19 A „körülmetéletlenek” azok, akik a szövetségen kívül vannak – gyalázatos megnevezés a becstelenül elhunytakra. 20Elesnek a karddal megöltek között. Ki van vonva a kard; vonszoljátok el őt egész sokaságával együtt. 21A sír mélyéből így szólnak róla a hatalmas vezérek a segítőivel együtt: Lehulltak, ott fekszenek a körülmetéletlenek, akiket karddal öltek meg. 22Ott van Assúr egész gyülekezetével, körülötte a sírjai, mindnyájan megölve, karddal elesve, 23a sírjaik a gödör legmélyén vannak, a gyülekezete a sírja körül, mindnyájan megölve, karddal elesve – akik egykor rettegést keltettek az élők földjén. 24Ott van Élám egész sokaságával a sírja körül, mindnyájan megölve, karddal elesve – akik körülmetéletlenül szálltak alá az alvilágba, akik egykor rettegést keltettek az élők földjén. Most a gyalázatukat hordozzák azokkal együtt, akik a sírgödörbe szállnak. 25Fekvőhelyet készítettek neki a megöltek között, egész sokaságával, körülötte a sírjai – mindnyájan körülmetéletlenek, karddal megölve. Mivel rettegést keltettek az élők földjén, a gyalázatukat hordozzák azokkal együtt, akik a sírgödörbe szállnak; a megöltek közé helyezték őket. 26Ott van Mesek és Tubal egész sokaságával, körülöttük a sírjaik, mindnyájan körülmetéletlenek, karddal átdöfve, mert rettegést keltettek az élők földjén. 27Nem fekszenek a régen elesett hősökkel, akik alászálltak a sírba a harci fegyvereikkel együtt, akiknek a kardját a fejük alá tették, és akiknek a vétke a csontjaikon nyugszik – mert ezek a hősök egykor rettegéssel töltötték be az élők földjét. 28De te is összetörsz a körülmetéletlenek között, és a karddal megöltek közé fekszel. 29Ott van Edóm, a királyai és összes fejedelme, akiket minden hatalmuk ellenére a karddal megöltek közé fektettek; a körülmetéletlenekkel fekszenek, azokkal, akik a sírgödörbe szállnak. 30Észak minden fejedelme ott van, és minden szidóni, akik gyalázattal szálltak alá a megöltekkel, pedig a hatalmuk egykor rettegést keltett; körülmetéletlenül fekszenek a karddal megöltekkel, és a gyalázatukat hordozzák azokkal együtt, akik a sírgödörbe szállnak. 31A fáraó meglátja őket, és megvigasztalódik egész sokasága felől – a fáraó és egész serege, akiket karddal öltek meg, így szól a mindenható Atya. 32Mert én terjesztettem el a tőle való rettegést az élők földjén; ezért a körülmetéletlenek közé fektetik, a karddal megöltek közé – a fáraót és egész sokaságát, így szól a mindenható Atya.