Jóáház lesz Jósiás utódja
Négy király követi egymást gyorsan, mind gonoszt tesz, mind fogságba kerül – míg Atyánk követeinek kigúnyolása miatt nincs többé gyógyulás, és Jeruzsálem leég. A föld hetven évig tartja meg szombatjait, aztán ő felindítja Círus lelkét, és a száműzötteknek azt mondják: menjetek fel.
36 1Az ország népe vette Jósiás fiát, Jóáházt, és királlyá tette Jeruzsálemben apja helyén. 2Huszonhárom éves volt Jóáház, amikor király lett, és három hónapig uralkodott Jeruzsálemben. 3Egyiptom királya letette őt Jeruzsálemben, és sarcot vetett ki az országra: mintegy 7500 font ezüstöt és 75 font aranyat. 4Egyiptom királya Eljákimot, a testvérét tette Júda és Jeruzsálem királyává, és átnevezte Jójákimmá. Nékó pedig testvérét, Jóáházt Egyiptomba vitte.
Jójákim gonoszat tesz az Atya színe előtt
5Huszonöt éves volt Jójákim, amikor király lett, és tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben. Azt tette, ami gonosz Atyánk szemében. 6Nebukadneccar, Babilon királya felvonult ellene, és rézbilincsbe verte, hogy Babilonba vigye. 7Nebukadneccar Atyánk házának némely tárgyát is Babilonba vitte, és elhelyezte azokat a babiloni templomában. 8Jójákim egyéb dolgai, az általa elkövetett utálatosságok és a vele szemben felhozott vádak meg vannak írva Izráel és Júda királyainak könyvében. Fia, Jójákín lett a király helyette.
Jójákín rövid és gonosz uralkodása
9Nyolcéves volt Jójákín, amikor király lett, és három hónapig és tíz napig uralkodott Jeruzsálemben. Azt tette, ami gonosz Atyánk szemében. 10Tavasszal Nebukadneccar király Babilonba vitette őt Atyánk házának értékes tárgyaival együtt, és Cidkiját, Jójákín rokonát tette Júda és Jeruzsálem királyává.
Cidkijá megkeményíti a szívét az Atyával szemben
11Huszonegy éves volt Cidkijá, amikor király lett, és tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben. 12Azt tette, ami gonosz Atyánk szemében, és nem alázta meg magát Jeremiás próféta előtt, aki Atyánk szájából szólt. 13Fellázadt Nebukadneccar király ellen is, aki megeskette őt Atyánkra. Megkeményítette a nyakát, és megátalkodott a szívében, és nem akart megtérni Atyánkhoz, Izráel Istenéhez. 14A papok vezetői és a nép is egyre hűtlenebbé vált, és követték a népek minden utálatos szokását, és tisztátalanná tették azt a házat, amelyet Atyánk szentelt meg Jeruzsálemben.
Jeruzsálem elesik az Atya ítélete által
15Atyánk, atyáik Istene, újra meg újra üzent követei által, mert szánta népét és lakóhelyét. 16Ők azonban kigúnyolták Atyánk követeit, megvetették szavait, és csúfolták prófétáit, míg végül Atyánk haragja úgy felgerjedt népe ellen, hogy nem volt többé orvoslás. a a v16 Atyánk haragja itt az elutasított szeretet fájdalma, nem hirtelen indulat — az ítélet csak azután sújtott le, hogy követet követ után küldött, és addig kímélte népét, amíg csak volt remény arra, hogy hazatérnek.
17Ezért a káldeusok királyát hozta rájuk, aki karddal ölte le ifjaikat a szentélyükben, és nem kímélt sem ifjat, sem szüzet, sem öreget, sem aggastyánt. Atyánk mindnyájukat a kezébe adta. 18Atyánk házának minden tárgyát, nagyot és kicsit, Atyánk házának kincseit, a király és vezéreinek kincseit — mindent Babilonba vitt. 19Felgyújtották Atyánk házát, lerombolták Jeruzsálem falát, felégették minden palotáját, és elpusztítottak benne minden értéket. 20A kardtól megmenekülteket fogságba vitte Babilonba, és szolgái lettek neki és fiainak, amíg uralomra nem jutott a perzsa királyság, 21hogy beteljesedjék Atyánk szava, amelyet Jeremiás által mondott: amíg az ország meg nem tartotta szombatjait. Pusztulásának egész ideje alatt nyugodott, míg be nem telt a hetven esztendő. b b v21 A törvény azt kívánta, hogy az ország minden hetedik évben nyugodjék, de Izráel ezt már régóta elhanyagolta; a fogság évei pótolták a teljes számot.
Az Atya felindítja Círus szívét
22Círus perzsa király első évében, hogy beteljesedjék Atyánk szava, amelyet Jeremiás által mondott, Atyánk felindította Círus perzsa király lelkét, hogy kihirdettesse egész birodalmában, sőt írásba is foglalja: 23Ezt mondja Círus, Perzsia királya: „Az Úr, a menny Istene a föld minden királyságát nekem adta, és ő bízott meg engem, hogy házat építsek neki Jeruzsálemben, Júdában. Aki közületek az ő népéhez tartozik — legyen vele az Úr, az ő Istene —, az menjen fel!”