Jósiás megünnepli a nagy páskát
Jósiás olyan páskát tart, amilyen Sámuel ideje óta nem volt: maga ad állatok ezreit, és minden papot, lévitát, énekest és kapuőrt a helyére állít. Aztán ragaszkodik hozzá, hogy megütközzön Nékóval, figyelmen kívül hagyva egy figyelmeztetést, amelyről azt mondják neki, hogy Atyánktól jött, és Megiddónál meghal.
35 1Jósiás páskát tartott Atyánknak Jeruzsálemben, és az első hónap tizennegyedik napján levágták a páskabárányt. 2Beosztotta a papokat a szolgálatukba, és bátorította őket Atyánk házának szolgálatára. 3Ezt mondta a lévitáknak, akik egész Izráelt tanították, és Atyánknak voltak szentelve: „Tegyétek a szent ládát abba a házba, amelyet Salamon, Dávid fia, Izráel királya épített! Nem kell többé a vállatokon hordoznotok. Most pedig szolgáljátok Atyátokat és az ő népét, Izráelt! 4Készüljetek fel nemzetségeitek szerint, beosztásotok szerint, ahogyan Dávid, Izráel királya írásban elrendelte, és ahogyan fia, Salamon elrendelte. 5Álljatok a szentélyben a nép közül való testvéreitek családi csoportjai szerint, úgy, hogy minden csoportra egy lévita beosztás jusson. 6Vágjátok le a páskabárányt, szenteljétek meg magatokat, és készítsétek el testvéreitek számára, Atyánk szava szerint, amelyet Mózes által adott.”
7Jósiás a nép fiainak harmincezer bárányt és kecskegidát adott páskaáldozatul, meg háromezer bikát — mindenkinek, aki ott volt —, a saját vagyonából. 8Vezető emberei is önként adakoztak a népnek, a papoknak és a lévitáknak. Hilkijjá, Zekarjá és Jehiél, Atyánk házának elöljárói, a papoknak kétezer-hatszáz páskaáldozatot és háromszáz bikát adtak. 9Konanjá és testvérei, Semajá és Netanél, valamint Hasabjá, Jeiél és Józábád, a léviták vezetői, a lévitáknak ötezer páskaáldozatot és ötszáz bikát adtak.
10Így rendben volt a szolgálat: a papok a helyükön álltak, a léviták pedig a beosztásuk szerint, ahogyan a király parancsolta. 11Levágták a páskabárányokat, a papok pedig hintették a vért, amelyet átadtak nekik, a léviták meg lenyúzták az állatokat. 12Félretették az égőáldozatokat, hogy a nép fiai között nemzetségi beosztás szerint szétosszák, és Atyánknak mutassák be, ahogyan meg van írva Mózes könyvében; ugyanígy tettek a bikákkal is. 13A páskabárányt a szokás szerint tűzön sütötték meg, a szent áldozatokat pedig fazekakban, üstökben és serpenyőkben főzték meg, és gyorsan odavitték az egész népnek. 14Ezután maguknak és a papoknak készítették el, mert a papok, Áron fiai, az égőáldozatok és a kövérje bemutatásával voltak elfoglalva egészen éjszakáig; ezért a léviták maguknak és a papoknak, Áron fiainak készítették el. 15Az énekesek, Ászáf fiai, a helyükön álltak, ahogyan Dávid, Ászáf, Hémán és Jedútún, a király látnoka megparancsolta. A kapuőrök mindegyik kapunál ott maradtak; nem kellett elhagyniuk a szolgálatukat, mert lévita testvéreik készítették el nekik.
16Így rendeződött el azon a napon Atyánk egész szolgálata: hogy megtartsák a páskát, és égőáldozatokat mutassanak be Atyánk oltárán, Jósiás király parancsára. 17Az ott levő izráeliek akkor megtartották a páskát és a kovásztalan kenyerek ünnepét hét napon át. 18Nem tartottak ehhez hasonló páskát Izráelben Sámuel próféta napjai óta; Izráel királyai közül egy sem tartott olyan páskát, amilyet Jósiás tartott a papokkal, a lévitákkal, egész Júdával és Izráellel, akik ott voltak, meg Jeruzsálem lakóival. 19Jósiás uralkodásának tizennyolcadik évében tartották ezt a páskát.
Jósiás elesik a megiddói csatában
20Mindezek után, miután Jósiás rendbe hozta a templomot, Nékó, Egyiptom királya felvonult, hogy harcoljon Karkemisnél, az Eufrátesz mellett, Jósiás pedig kivonult ellene. 21Nékó azonban követeket küldött hozzá ezzel az üzenettel: „Mi közöm hozzád, Júda királya? Nem ellened jövök ma, hanem az ellen a ház ellen, amellyel háborúban állok. Isten azt mondta, hogy siessek. Hagyj fel azzal, hogy Isten ellen szegülsz, aki velem van, különben elpusztít téged!”
22Jósiás azonban nem fordult el tőle, hanem álruhát öltött, hogy harcoljon ellene. Nem hallgatott Nékó szavaira, amelyek Atyánk szájából származtak, hanem elment, hogy megütközzön a megiddói síkságon. a a v22 Atyánk figyelmeztetése még egy idegen király száján át is eljutott Jósiáshoz, de Jósiás nem akart rá hallgatni — és ami a védelmére szolgált volna, az süket fülekre talált. 23Az íjászok eltalálták Jósiás királyt, ő pedig ezt mondta szolgáinak: „Vigyetek el innen, mert súlyosan megsebesültem!”
24Szolgái átemelték a harci szekérből a másik szekerébe, és Jeruzsálembe vitték, ahol meghalt, és eltemették atyái sírboltjába. Egész Júda és Jeruzsálem gyászolta Jósiást.
25Jeremiás siratóéneket szerzett Jósiásról, és mind az énekesek, férfiak és nők, a mai napig éneklik Jósiásról ezeket a siratóénekeket. Szokássá vált ez Izráelben, és meg van írva a siratóénekek könyvében. 26Jósiás egyéb dolgai és hűséges tettei, amelyek megfeleltek annak, ami meg van írva Atyánk törvényében, 27elejétől a végéig, meg vannak írva Izráel és Júda királyainak könyvében.