A mélységből
Zarándokének.
A mélységből szálló ima, amely egyetlen, Atyjához intézett kérdésen nyugszik: ha a bűnöket számon tartanád, ki állhatna meg? A bocsánat teszi egyáltalán lehetővé a tiszteletet. A várakozást az éjjeli őrökéhez hasonlítja, akik a reggelig hátralévő órákat számolják.
130 1A mélységből kiáltok hozzád, Atyám.
2Uram, Atyám, halld meg a hangomat, figyelmesen hallgasd irgalomért esdeklő szavamat!
3Ha te, Atyám, számon tartanád a bűnöket, ki állhatna meg, Uram, Atyám? 4De nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged.
5Várom Atyámat, várja a lelkem, és szavában reménykedem. 6Lelkem jobban várja Uramat, Atyámat, mint az őrök a reggelt, mint az őrök a reggelt.
7Izráel, Atyánkban reménykedj, mert Atyánknál van a szövetség szeretete, és nála van a bőséges megváltás. 8Ő maga váltja meg Izráelt minden bűnéből. a a v8 Az Atya ígérete, hogy megváltja népét minden bűnéből, Jézusban teljesedik be, akit azért neveztek el így, hogy megszabadítsa népét a bűneitől.