Örökké tart hűséges szeretete

Négy csoport mondja el ugyanazt a történetet: pusztában eltévedt vándorok, vasra vert foglyok, saját döntéseiktől megbetegedett balgák, és tengerészek, akiknek tudását elnyelte a vihar. Mindegyik Atyánkhoz kiáltott, mindegyik átjutott, és mindegyiknek meghagyatik, hogy hangosan mondja el.

107. fejezet.

Adjatok hálát Atyánknak, mert jó, mert örökké tart hűséges szeretete.

Mondják ezt Atyánk megváltottai, akiket megváltott az ellenség kezéből, és összegyűjtött a különböző országokból, keletről és nyugatról, északról és a tenger felől.

Voltak, akik a pusztában bolyongtak, kietlen sivatagban, és nem találtak utat város felé, ahol letelepedhettek volna. Éhesen és szomjasan elcsüggedt a lelkük. Akkor nyomorúságukban Atyánkhoz kiáltottak, és ő kiszabadította őket szorultságukból. Egyenes úton vezette őket, hogy városba jussanak, ahol letelepedhetnek. Adjanak hálát Atyánknak hűséges szeretetéért, csodáiért, amelyeket az emberekkel tett. Mert megelégíti a szomjazó lelket, és jóval tölti be az éhező lelket.

Voltak, akik sötétségben és a halál árnyékában ültek, nyomorúság és vasbilincs foglyaiként, mert fellázadtak Atyánk szavai ellen, és megvetették a Magasságos tanácsát. Ezért kemény munkával alázta meg a szívüket; elbotlottak, és nem volt, aki segítsen. Akkor nyomorúságukban Atyánkhoz kiáltottak, és ő megszabadította őket szorultságukból. Kihozta őket a sötétségből és a halál árnyékából, és szétszaggatta bilincseiket. Adjanak hálát Atyánknak hűséges szeretetéért, csodáiért, amelyeket az emberekkel tett. Mert összetöri az érckapukat, és szétzúzza a vasreteszeket.

Voltak, akik bolonddá lettek lázadó útjaik miatt, és bűneik miatt szenvedtek nyomorúságot. Megutáltak minden ételt, és a halál kapuihoz közeledtek. Akkor nyomorúságukban Atyánkhoz kiáltottak, és ő megszabadította őket szorultságukból. Elküldte igéjét, és meggyógyította őket, és kimentette őket a veremből. Adjanak hálát Atyánknak hűséges szeretetéért, csodáiért, amelyeket az emberekkel tett. Mutassanak be hálaáldozatot, és ujjongva beszéljék el tetteit.

Voltak, akik hajókon szálltak a tengerre, és a nagy vizeken kereskedtek. Látták Atyánk tetteit, csodáit a mélységben. Mert szólt, és viharos szelet támasztott, amely magasra emelte a hullámokat. Az égig emelkedtek, majd a mélységbe zuhantak; a veszedelemben elcsüggedt a bátorságuk. Tántorogtak és dülöngéltek, mint a részegek, és minden ügyességük odaveszett. Akkor nyomorúságukban Atyánkhoz kiáltottak, és ő kihozta őket szorultságukból. Lecsendesítette a vihart suttogássá, és a tenger hullámai elcsendesedtek. Akkor örültek, hogy a vizek lecsendesedtek, és ő elvezette őket a vágyott kikötőbe. Adjanak hálát Atyánknak hűséges szeretetéért, csodáiért, amelyeket az emberekkel tett. Magasztalják őt a nép gyülekezetében, és dicsérjék a vének tanácsában.

Pusztává változtatja a folyókat, a vízforrásokat szomjas földdé, a termékeny földet sós pusztasággá a benne lakók gonoszsága miatt. A pusztát bővizű tavakká változtatja, a kiszáradt földet vízforrásokká. Ott letelepíti az éhezőket, és várost alapítanak, hogy lakjanak benne. Mezőket vetnek be és szőlőket ültetnek, amelyek bőséges termést hoznak. Megáldja őket, és nagyon megsokasodnak, és nem engedi, hogy jószáguk megfogyatkozzon.

De amikor megfogyatkoznak és megaláztatnak az elnyomás, a csapás és a bánat miatt, megvetést áraszt a fejedelmekre, és úttalan pusztaságban bujdostatja őket; a szegényt pedig fölemeli a nyomorúságból, és nyájakká teszi a családjaikat. Látják ezt az igazak, és örülnek, és minden gonoszság bezárja a száját.

Aki bölcs, az ügyeljen ezekre, és gondolja meg Atyánk hűséges szeretetét.