Ezékiel 3 FHB Father's Heart Bible™

3 ¹Ezt mondta nekem: „Emberfia, edd meg, amit találsz! Edd meg ezt a tekercset, azután menj, és szólj Izráel házához!”

²Erre kinyitottam a számat, ő pedig ennem adta ezt a tekercset.

³Ezt mondta nekem: „Emberfia, töltsd meg a gyomrodat, és lakasd jól a bensődet ezzel a tekerccsel, amelyet adok neked!” Megettem, és olyan édes volt a számban, mint a méz.

⁴Azután ezt mondta nekem: „Emberfia, menj el Izráel házához, és mondd el nekik az én szavaimat!

⁵„Mert nem érthetetlen beszédű és nehéz nyelvű néphez küldelek, hanem Izráel házához, ⁶nem sok, érthetetlen beszédű és nehéz nyelvű néphez, amelynek szavait nem értenéd. Bizony, ha hozzájuk küldtelek volna, rád hallgatnának. ⁷De Izráel háza nem akar majd rád hallgatni, mert énrám sem akarnak hallgatni. Izráel egész háza ugyanis keményfejű és konok szívű. ⁸Íme, olyan keménnyé tettem az arcodat, mint az ő arcuk, és olyan keménnyé a homlokodat, mint az ő homlokuk. ⁹Olyanná tettem a homlokodat, mint a gyémánt, keményebbé a kovakőnél. Ne félj tőlük, és ne rettenj meg a tekintetüktől, mert engedetlen ház ez!”

¹⁰Ezt mondta nekem: „Emberfia, fogadd a szívedbe minden szavamat, amelyet elmondok neked, és a füleddel hallgasd meg! ¹¹Menj el a foglyokhoz, a saját népedhez, és szólj hozzájuk! Mondd nekik: »Így szól a felséges Atya«, akár hallgatnak rá, akár nem!”

¹²Akkor Atyánk Lelke felemelt engem, és a hátam mögött nagy, zúgó hangot hallottam: „Áldott legyen Atyánk dicsősége az ő lakóhelyén!” ¹³Hallottam az élőlények szárnyainak hangját, ahogy egymáshoz értek, és a mellettük levő kerekek hangját: nagy, zúgó hangot. ¹⁴A Lélek felemelt és elragadott, én pedig keserűséggel és fölindult lélekkel mentem, és Atyánk keze erősen nehezedett rám. ¹⁵Megérkeztem a foglyokhoz Tél-Ábíbba, a Kebár-folyó mellé, és ott ültem közöttük megrendülten hét napig.

Atyánk őrállóvá teszi a prófétát

¹⁶Hét nap múltán így szólt hozzám Atyánk igéje:

¹⁷„Emberfia, őrállóvá tettelek Izráel háza számára. Ha igét hallasz a számból, figyelmeztesd őket az én nevemben! ¹⁸Ha azt mondom a bűnösnek: »Bizony meg kell halnod!«, és te nem figyelmezteted, és nem szólsz, hogy óvd a bűnöst a gonosz útjától, és megmentsd az életét, akkor az a bűnös ember meghal a bűne miatt, de a vérét tőled kérem számon.

¹⁹„De ha figyelmezteted a bűnöst, ő pedig nem tér meg gonoszságából és gonosz útjáról, akkor meghal a bűne miatt, te azonban megmentetted az életedet.

²⁰„Ha pedig egy igaz ember elfordul az igazságától, és gonoszságot cselekszik, és én akadályt állítok elé, akkor meghal. Mivel nem figyelmeztetted, meghal a bűne miatt, és feledésbe merülnek igaz tettei, a vérét pedig tőled kérem számon. ²¹De ha figyelmezteted az igaz embert, hogy ne vétkezzék, és ő nem vétkezik, akkor élni fog, mert hallgatott az intésre, te pedig megmentetted az életedet.”

²²Ott Atyánk keze volt rajtam, és ezt mondta nekem: „Kelj fel, menj ki a völgybe, és ott beszélni fogok veled!”

²³Fölkeltem, és kimentem a völgybe. Ott állt Atyánk dicsősége, olyan, mint az a dicsőség, amelyet a Kebár-folyó mellett láttam, és arcra borultam.

²⁴Ekkor belém költözött a Lélek, talpra állított, beszélt velem, és ezt mondta: „Menj, és zárkózz be a házadba! ²⁵Rád pedig, emberfia, köteleket vetnek, és megkötöznek velük, hogy ne mehess ki az emberek közé.

²⁶Nyelvedet az ínyedhez tapasztom, megnémulsz, és nem tudod megfeddni őket, mert engedetlen ház ez. ²⁷De amikor beszélek veled, megnyitom a szádat, és ezt mondod majd nekik: »Így szól a felséges Atya.« Aki hallgat rá, hallgasson, aki pedig vonakodik, vonakodjék, mert engedetlen ház ez!”