Atyánk megújítja szövetségét
Új táblákat faragnak, és a ládába helyezik őket, Lévit pedig elkülönítik, örökségük maga Atyánk. Aztán a kérdés: mit kér tőled Atyánk? Hogy féld, szeresd és szolgáld őt. Ő szereti a jövevényt, és eledelt ad neki, ezért ti is szeressétek a jövevényeket.
10 1Abban az időben ezt mondta nekem Atyánk: „Faragj két kőtáblát, az előbbiekhez hasonlóan, jöjj fel hozzám a hegyre, és készíts egy faládát. 2Felírom a táblákra azokat a szavakat, amelyek az előbbi táblákon voltak, amelyeket összetörtél, te pedig tedd őket a ládába.”
3Készítettem tehát egy ládát akáciafából, faragtam két kőtáblát, az előbbiekhez hasonlóan, és felmentem a hegyre, kezemben a két táblával. 4Ő pedig felírta a táblákra az előbbi írás szerint a tízparancsolatot, amelyet Atyánk a hegyen mondott nektek a tűz közepéből, a gyülekezés napján. És Atyánk nekem adta azokat. 5Megfordultam, lejöttem a hegyről, és a táblákat abba a ládába tettem, amelyet készítettem; ott is maradtak, ahogyan Atyánk megparancsolta nekem.
6Izráel fiai elindultak Beérót-Bené-Jaakánból Mószérába, ahol Áron meghalt, és eltemették; fia, Eleázár lett a pap helyette. 7Onnan Gudgódába indultak, Gudgódából pedig Jotbátába, a vízpatakok földjére. 8Abban az időben különítette el Atyánk Lévi törzsét, hogy a szövetség ládáját hordozza, hogy Atyánk előtt álljon, hogy neki szolgáljon, és hogy az ő nevében áldjon, ahogyan azt mind a mai napig teszik. 9Ezért nincs Lévinek osztályrésze és öröksége a testvéreivel; Atyánk az ő öröksége, ahogyan megígérte neki Atyánk.
10Én pedig a hegyen maradtam, mint az első alkalommal, negyven nap és negyven éjjel; Atyánk ismét meghallgatott engem, Atyánk nem akart téged elpusztítani.
11Majd ezt mondta nekem Atyánk: „Kelj fel, indulj a nép élén, hogy bevonuljanak, és birtokba vegyék azt a földet, amely felől megesküdtem atyáiknak, hogy nekik adom.”
Mit kér tőled Atyánk
12Most pedig, Izráel, mit kér tőled Atyánk? Csak azt, hogy féld őt, járj minden útján, szeresd őt, és szolgáld Atyánkat teljes szívedből és teljes lelkedből, 13és hogy megtartsd Atyánk parancsolatait és rendelkezéseit, amelyeket ma parancsolok neked a te javadra. 14Nézd, Atyánké az ég és az egek egei, a föld és minden, ami rajta van. 15Mégis a te atyáidat szerette meg Atyánk, és az ő utódaikat választotta ki utánuk, titeket, minden nép közül, ahogyan ez ma is van. 16Metéljétek hát körül szívetek előbőrét, és ne legyetek többé nyakasak! a a v16 A „metéld körül szíved előbőrét” azt a képet festi, hogy le kell vágni mindazt, ami a szívet ellenállóvá és zárttá teszi — hogy teljesen megnyíljon Atyánk előtt. 17Mert Atyánk az istenek Istene és az urak Ura, a nagy, hatalmas és félelmes Isten, aki nem személyválogató, és nem fogad el megvesztegetést. 18Igazságot szolgáltat az árvának és az özvegynek, szereti a jövevényt, és ad neki kenyeret és ruhát. 19Szeressétek hát ti is a jövevényt, mert ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén. 20Atyánkat féljed, neki szolgálj, hozzá ragaszkodj, és az ő nevére esküdj! 21Ő a te dicséreted, ő a te Atyád, aki ezeket a nagy és félelmes dolgokat tette veled, amelyeket saját szemeddel láttál. 22Atyáid hetvened magukkal mentek le Egyiptomba, most pedig oly sokká tett téged Atyánk, mint az ég csillagai.