A maradék Egyiptomba menekül
Jóhánán és a többiek hazugnak nevezik Jeremiást, tagadják, hogy Atyánk küldte, és Bárúkot okolják, majd az egész maradékot Egyiptomba viszik, Jeremiást is. Tahpanhészban köveket ás el ott, ahol Nebukadneccar trónja állni fog. A veszély, amely elől futottak, utánuk jön.
43 1Amikor Jeremiás elmondta az egész népnek Atyjuk minden szavát – mindazokat a szavakat, amelyekkel Atyjuk elküldte őt, hogy szóljon hozzájuk –, 2Azarjá, Hósajá fia, Jóhánán, Káréah fia, és a többi gőgös ember ezt mondta Jeremiásnak: „Hazudsz! Atyánk nem küldött téged, hogy ezt mondd: »Ne menjetek Egyiptomba letelepedni.« 3Nem, hanem Bárúk, Nérijjá fia uszít téged ellenünk, hogy a babiloniak kezébe adjon minket, hogy megöljenek, vagy fogságba vigyenek Babilonba.”
4Jóhánán, Káréah fia, a seregek vezérei mind, és az egész nép nem hallgatott Atyánk szavára, hogy Júda földjén maradjon. 5Jóhánán, Káréah fia, és a seregek vezérei mind magukhoz vették Júda egész maradékát, akik visszatértek mindazok közül a népek közül, ahová szétszóródtak, hogy Júda földjén éljenek: 6a férfiakat, az asszonyokat, a gyermekeket, a király leányait és mindazokat, akiket Nebuzaradán, a testőrség parancsnoka Gedaljára, Ahikám fiára, Sáfán unokájára bízott, Jeremiás prófétával és Bárúkkal, Nérijjá fiával együtt. 7Így bementek Egyiptomba, mert nem hallgattak Atyánk szavára, és eljutottak egészen Tahpanhészig.
8Akkor Tahpanhészben így szólt Atyánk szava Jeremiáshoz:
9„Végy nagy köveket a kezedbe, és rejtsd el őket az agyagba, a téglaburkolatba, amely a fáraó palotájának bejáratánál van Tahpanhészben, a júdai emberek szeme láttára. 10Azután mondd meg nekik: »Ezt mondja a mennyei seregek Atyja, Izráel Atyánk: Elküldök szolgámért, Nebukadneccárért, Babilon királyáért, és fölállítom trónját ezek fölé a kövek fölé, amelyeket itt elrejtettem, ő pedig kifeszíti fölöttük királyi sátrát. 11Eljön, és lesújt Egyiptomra: halál annak, aki halálra való; fogság annak, aki fogságra való; fegyver annak, aki fegyverre való. 12Tüzet vetek Egyiptom isteneinek templomaira; Nebukadneccár fölégeti azokat, és fogságba viszi őket. Úgy teríti magára Egyiptom földjét, ahogyan a pásztor magára teríti a köpenyét, és bántatlanul távozik onnan. 13Összetöri Héliopolisz szent oszlopait Egyiptom földjén, és fölégeti Egyiptom isteneinek templomait.«” a a v13 A „Bét-Semes” („a nap háza”) itt az az egyiptomi város, amelyet a görögök Héliopolisznak neveztek, Egyiptom napkultuszának központja – nem pedig a Júdában lévő, azonos nevű város.