Az asszony és a sárkány

Egy várandós asszony és egy sárkány, amely arra vár, hogy felfalja a gyermekét. A gyermeket elragadják Atyánk trónjához, az asszony a pusztába menekül, Mihály pedig kiveti a sárkányt a mennyből. A legyőzött sárkány az asszony többi gyermeke ellen fordul, dühöngve, mert kevés ideje van.

12. fejezet.

Nagy jel tűnt fel az égen: egy asszony, akinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, a fején pedig tizenkét csillagból álló korona. Várandós volt, és vajúdva, a szülés kínjától gyötrődve kiáltozott.

Majd egy másik jel tűnt fel az égen: egy hatalmas tűzvörös sárkány, amelynek hét feje, tíz szarva, a fejein pedig hét korona volt. Farka lesöpörte az ég csillagainak egyharmadát, és a földre vetette. A sárkány pedig odaállt a szülni készülő asszony elé, hogy felfalja a gyermekét, mihelyt megszületik. Fiút szült, fiúgyermeket – Jézust –, aki vasvesszővel fog uralkodni minden nemzeten. De gyermeke elragadtatott Atyánkhoz és az ő trónjához. Az asszony pedig elmenekült a pusztába, ahol Atyánk helyet készített neki, hogy ott táplálják ezerkétszázhatvan napig.

Ekkor háború tört ki az égben: Mihály és angyalai harcra keltek a sárkány ellen, a sárkány is harcolt angyalaival együtt. De nem volt elég erős, és nem maradt számukra hely az égben. És levettetett a hatalmas sárkány, az ősi kígyó, akit ördögnek és Sátánnak neveznek, aki az egész világot megtéveszti; levettetett a földre, és vele együtt angyalai is.

Ekkor hangos szózatot hallottam az égben: „Most jött el Atyánk üdvössége, ereje és országa, és az ő Krisztusának hatalma. Mert levettetett testvéreink vádlója, aki éjjel-nappal vádolta őket Atyánk előtt.” Ők pedig legyőzték őt a Bárány vére által és bizonyságtételük igéje által; nem ragaszkodtak életükhöz, egészen a halálig. Ezért örüljetek, egek, és ti, akik bennük laktok! De jaj a földnek és a tengernek, mert nagy haraggal szállt le hozzátok az ördög, mivel tudja, hogy kevés ideje van.

Amikor látta a sárkány, hogy levettetett a földre, üldözőbe vette az asszonyt, aki a fiúgyermeket szülte. Az asszonynak pedig megadatott a nagy sas két szárnya, hogy a pusztába repüljön, a számára elkészített helyre, ahol egy ideig, időkig és fél ideig táplálják, távol a kígyótól. A kígyó pedig a szájából folyóként vizet okádott az asszony után, hogy elsodorja az áradattal. De a föld segített az asszonynak: megnyitotta a száját, és elnyelte a folyót, amelyet a sárkány a szájából okádott. A sárkány ekkor megharagudott az asszonyra, és elment, hogy hadat viseljen a többi utóda ellen, akik megtartják Atyánk parancsolatait, és kitartanak Jézus bizonyságtétele mellett.