Kórah fiai
A karmesternek: Kórah fiainak zsoltára.
Atyánk már megbocsátott korábban ennek a népnek, és azt kérik, tegye meg újra, ahelyett hogy nemzedékeken át haragudna. A válasz, amelyet hallanak, a békesség, és egy kép: a szeretet és a hűség találkozik, az igazság és a békesség megcsókolja egymást, a föld meghozza termését.
85 1Megkönyörültél földeden, Atyánk, jóra fordítottad Jákób sorsát. 2Megbocsátottad néped bűnét, elfedezted minden vétküket. 3Visszavontad egész felindulásodat, elfordultál lángoló haragodtól.
4Állíts helyre minket, Atyánk, szabadításunk, szüntesd meg irántunk érzett bosszúságodat. 5Örökké haragszol ránk? Nemzedékről nemzedékre tart majd haragod? 6Nem elevenítesz meg minket újra, hogy néped örülhessen benned? 7Mutasd meg nekünk hűséges szeretetedet, Atyánk, és add meg nekünk szabadításodat.
8Hadd halljam, mit mond Atyánk, mert békességet hirdet népének, híveinek; de ne térjenek vissza balga útjaikra. 9Bizony közel van szabadítása azokhoz, akik félik őt, hogy dicsőség lakozzék földünkön. 10Hűséges szeretet és hűség találkoznak egymással, igazság és békesség megcsókolják egymást. 11Hűség sarjad a földből, és igazság tekint le az égből. 12Bizony, Atyánk megadja a jót, és földünk megtermi gyümölcsét. 13Igazság jár előtte, és utat készít lépteinek.
