Dávid teljes szívből jövő dicsérete

Dávidé.

Dávid hálát ad Atyjának, hogy azon a napon válaszolt, amelyen kiáltott, és bátorrá tette. A középpontban álló megfigyelés egy előszeretet: bár magasztos, a megalázottakra tekint, a gőgösöket pedig távol tartja. Bevégzi, amit egy életben elkezd.

138. fejezet.

Teljes szívemből magasztallak téged, az istenek előtt zengem dicséretedet. Leborulok szent templomod felé, és hálát adok nevednek szövetségi szeretetedért és hűségedért, mert minden nevednél feljebb emelted beszédedet. Azon a napon, amikor kiáltottam, válaszoltál nekem, bátorrá tettél, erővel töltötted be lelkemet.

A föld minden királya magasztal majd téged, Atyám, mert hallották szád beszédét. Megéneklik Atyánk útjait, mert nagy Atyánk dicsősége. Bár Atyánk felséges, mégis rátekint az alázatosra, a gőgöst pedig messziről ismeri.

Ha nyomorúság közepette járok is, megőrzöd életemet, kinyújtod kezedet ellenségeim haragja ellen, és jobbod megszabadít engem. Atyánk véghezviszi, amit elhatározott felőlem; szövetségi szereteted, Atyám, örökké megmarad. Ne hagyd el kezed alkotását.