Ezsdrás felolvassa a törvényt
A nép maga kéri Atyánk Törvényét, és állva hallgatja, ahogy Ezsdrás hajnaltól délig olvas, a léviták pedig megmagyarázzák az értelmét. Sírnak azon, amit hallanak, de azt mondják nekik, hogy inkább lakomázzanak, osszák meg ételüket és örüljenek, aztán lombsátrakban megülik az ünnepet.
8 1Amikor eljött a hetedik hónap, az egész nép egy emberként gyűlt össze a Vízi-kapu előtti téren, és arra kérték Ezsdrást, az írástudót, hogy hozza elő Mózes törvénykönyvét, amelyet Atyánk parancsolt Izráelnek. 2A hetedik hónap első napján Ezsdrás, a pap a törvényt a gyülekezet elé hozta: a férfiak, a nők és mindazok elé, akik meg tudták érteni, amit hallottak. 3Felolvasta belőle a Vízi-kapu előtti tér felé fordulva, hajnaltól délig, a férfiaknak, a nőknek és mindazoknak, akik meg tudták érteni. Az egész nép figyelmesen hallgatta a törvénykönyvet. 4Ezsdrás, az írástudó egy magas faállványon állt, amelyet erre a célra készítettek. Mellette jobb felől Mattitjá, Sema, Anájá, Úrijjá, Hilkijjá és Maaszéjá állt, bal felől pedig Pedájá, Mísáél, Malkijjá, Hásum, Hasbaddáná, Zekarjá és Mesullám. 5Ezsdrás az egész nép szeme láttára nyitotta ki a könyvet, mert az egész nép fölött állt. Amikor kinyitotta, az egész nép felállt. 6Ezsdrás áldotta Atyánkat, a nagy Istent, az egész nép pedig fölemelte a kezét, és így felelt: „Ámen! Ámen!” Majd meghajoltak, arccal a földig, és imádták Atyánkat.
7A léviták – Jésúa, Báni, Sérébjá, Jámín, Akkúb, Sabbetaj, Hódijjá, Maaszéjá, Kelítá, Azarjá, Józábád, Hánán és Pelájá – magyarázták a népnek a törvényt, miközben a nép a helyén állt. 8Felolvasták a könyvet, Atyánk törvényét, érthetően, megmagyarázva az értelmét, hogy a nép megértse a felolvasottakat.
9Akkor Nehémiás, a helytartó, Ezsdrás, a pap és írástudó, meg a népet tanító léviták így szóltak mindnyájukhoz: „Ez a nap Atyátoknak szent. Ne gyászoljatok, és ne sírjatok!” Az egész nép ugyanis sírt, amikor meghallotta a törvény szavait. 10Nehémiás ezt mondta nekik: „Menjetek, egyetek zsíros ételt, igyatok édes italt, és küldjetek belőle azoknak, akiknek semmi sincs készen, mert ez a nap a mi felséges Atyánknak szent. Ne bánkódjatok, mert Atyánk öröme a ti erősségetek!”
11A léviták megnyugtatták az egész népet, és ezt mondták: „Csendesedjetek el, mert ez a nap szent! Ne bánkódjatok!”
12Az egész nép elment, hogy egyék, igyék, osztogasson belőle, és nagy örömmel ünnepeljen, mert megértették a szavakat, amelyeket tudtul adtak nekik.
A sátoros ünnep megtartása
13A második napon az egész nép családfői a papokkal és a lévitákkal együtt összegyűltek Ezsdrásnál, az írástudónál, hogy tanulmányozzák a törvény szavait. 14Megírva találták a törvényben, amelyet Atyánk Mózes által parancsolt, hogy Izráel fiainak sátrakban kell lakniuk a hetedik hónap ünnepe alatt. 15Hirdessék ki, és adják tudtul minden városukban és Jeruzsálemben: „Menjetek ki a hegyekbe, és hozzatok olajfaágakat, vadolajfa-ágakat, mirtuszágakat, pálmaágakat és más lombos fák ágait, hogy sátrakat készítsetek, ahogyan meg van írva!”
16A nép kiment, ágakat hozott, és sátrakat épített – ki-ki a maga háztetején, az udvarokban, Atyánk házának udvaraiban, meg a Vízi-kapunál és az Efraim-kapunál levő tereken. 17A fogságból hazatértek egész gyülekezete sátrakat épített, és azokban lakott. Izráel fiai nem tettek így Józsuénak, Nún fiának napjai óta egészen addig a napig, és igen nagy volt az örömük. 18Nap mint nap, az első naptól az utolsóig, Ezsdrás felolvasott Atyánk törvénykönyvéből. Hét napig tartották az ünnepet, a nyolcadik napon pedig ünnepi gyülekezetet tartottak, ahogyan a törvény előírta.
