Atyánk lámpása szüntelenül ég
A lámpához való olaj és a tizenkét kenyér állandóan Atyánk előtt van, minden szombaton frissen elrendezve. Aztán egy férfi verekedés közben megátkozza a Nevet, és megkövezik; a hozzá fűzött döntés szerint egy törvény vonatkozik az idegenre és a születés szerinti izraelitára egyaránt.
24 1Atyánk így szólt Mózeshez:
2„Parancsold meg Izráel fiainak, hogy hozzanak neked tiszta, sajtolt olívaolajat a világításhoz, hogy szüntelenül égjen a lámpás. 3A bizonyság kárpitján kívül, a kijelentés sátrában gondozza azt Áron előttem estétől reggelig, szüntelenül — örök rendelkezés ez nemzedékről nemzedékre. a a v3 A »bizonyság« a szövetség kőtábláira utal, amelyeket a szövetség ládájában őriztek. 4A tiszta lámpatartón gondozza a lámpásokat előttem szüntelenül.
5„Végy finomlisztet, és süss belőle tizenkét lepényt, mindegyiket körülbelül két kilogramm lisztből. 6Rakd azokat két sorba, soronként hatot, a tiszta asztalra előttem. 7Tégy tiszta tömjént mindegyik sorra, a kenyér emlékeztető részeként, tűzáldozatul nekem. 8Minden szombaton rakja ezt előmbe szüntelenül; Izráel fiaitól való ez, örök szövetségül. 9Ároné és fiaié ez, akik szent helyen egyék meg, mert igen szent rész ez neki a nekem szóló tűzáldozatokból, örök járandóságuk.”
Atyánk nevének védelme
10Egy izráeli asszony fia, akinek az apja egyiptomi volt, kiment Izráel fiai közé; és összeverekedett az izráeli asszony fia egy izráeli férfival a táborban. 11Az izráeli asszony fia káromolta a Nevet, és átkozódott, ezért Mózeshez vitték. Anyját Selómitnak hívták, aki Dibri leánya volt, Dán törzséből. 12Őrizetbe vették, amíg Atyánk világossá nem tette előttük az akaratát. 13Akkor Atyánk így szólt Mózeshez:
14„Vidd ki a táboron kívülre azt, aki átkozódott. Tegyék a fejére a kezüket mindazok, akik hallották, azután kövezze meg az egész közösség. b b v14 A tanúk a káromló fejére tették a kezüket, hogy visszahárítsák rá annak a bűnét, hogy hallották az átkot. 15Izráel fiainak pedig ezt mondd: Ha valaki Atyánkat átkozza, viselnie kell a bűnét. 16Aki pedig káromolja a nevemet, meg kell halnia; kövezze meg az egész közösség. Jövevény és bennszülött egyaránt: aki káromolja a Nevet, meg kell halnia.
17„Aki agyonüt bármely embert, halállal lakoljon. 18Aki agyonüt egy állatot, kárpótolja azt, életet az életért. 19Ha valaki testi sérülést okoz embertársának, vele is azt kell tenni, amit ő tett: 20Törést törésért, szemet szemért, fogat fogért: amilyen sérülést okoz másnak, olyat kell neki is okozni. 21Aki agyonüt egy állatot, fizessen kárpótlást érte; aki pedig agyonüt egy embert, meg kell halnia. 22Egy és ugyanaz a törvény vonatkozzék a jövevényre és a bennszülöttre egyaránt, mert én vagyok a ti Atyátok.”
23Mózes elmondta ezt Izráel fiainak, ők pedig kivitték a táboron kívülre azt, aki átkozódott, és megkövezték. Úgy tettek Izráel fiai, ahogyan Atyánk megparancsolta Mózesnek.
