Az Atya irgalmának jele

Atyánk hat fegyveres férfit hív elő, és egy gyolcsba öltözött, íróeszközt viselő férfi megjelöli mindazok homlokát, akik gyászolják a város gonoszságát. A többieket lesújtják, a szentélynél kezdve. Ezékiel arcra borul, és azt kérdezi, marad-e valaki.

9. fejezet.

Ekkor hangosan így kiáltott a fülem hallatára: „Jöjjetek ide, a város felügyelői, mindegyik a pusztító fegyverével a kezében!”

Hat férfi jött a felső kapu felől, amely északra néz, mindegyik halált hozó fegyverrel a kezében; közöttük egy férfi gyolcsba öltözve, oldalán írószerszámmal. Odamentek, és megálltak a rézoltár mellett.

Atyánk dicsősége fölemelkedett a kerúbról, amelyen addig nyugodott, a ház küszöbére. Odaszólt a gyolcsba öltözött férfihoz, akinek az oldalán írószerszám volt.

Atyánk ezt mondta neki: „Menj végig Jeruzsálem városán, és jelöld meg azoknak a homlokát, akik sóhajtoznak és nyögnek a benne elkövetett sok utálatosság miatt!” ^a

A többieknek pedig ezt mondta a fülem hallatára: „Menjetek át utána a városon, és sújtsatok le! Ne szánakozzatok, ne könyörüljetek! Öreget, ifjút, leányt, gyermeket és asszonyt mind öljétek meg! De ahhoz, akin ott a jel, ne nyúljatok! A szentélyemnél kezdjétek!” Ők pedig a vénekkel kezdték, akik a ház előtt voltak.

Majd ezt mondta nekik: „Tegyétek tisztátalanná a házat, töltsétek meg az udvarokat halottakkal! Menjetek!” Erre kimentek, és ölték az embereket a városban.

Miközben öldököltek, egyedül maradtam. Arcra borultam, és így kiáltottam: „Ó, Uralkodó Atyám! Elpusztítod Izráel egész maradékát, miközben kiöntöd haragodat Jeruzsálemre?”

Ekkor ezt mondta nekem: „Izráel és Júda házának bűne igen nagy. Tele van az ország vérontással, és tele van a város igazságtalansággal, mert ezt mondják: »Isten elhagyta az országot, Isten nem lát.« Ami engem illet, nem szánom és nem könyörülök rajtuk. Tetteik következményét a saját fejükre hárítom.”

Ekkor a gyolcsba öltözött férfi, akinek az oldalán írószerszám volt, jelentést tett: „Úgy tettem, ahogy megparancsoltad nekem.”