2Krónikák 25 FHB Father's Heart Bible™

25 ¹Huszonöt éves volt Amacjá, amikor király lett, és huszonkilenc évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyja a jeruzsálemi Jóaddán volt. ²Azt tette, amit Atyánk helyesnek lát, de nem teljes szívvel. ³Amikor a királyság szilárdan a kezében volt, kivégeztette azokat a szolgákat, akik megölték apját, a királyt.

⁴Gyermekeiket azonban nem ölette meg, ahogyan meg van írva a törvényben, Mózes könyvében, ahol Atyánk ezt parancsolta: „Ne haljanak meg a szülők a gyermekeikért, se a gyermekek a szüleikért; mindenki a maga bűnéért haljon meg.”

⁵Amacjá összegyűjtötte Júdát, és családjaik szerint beosztotta őket ezredesek és századosok alá egész Júdában és Benjáminban. Számba vette a húszéveseket és az annál idősebbeket: háromszázezer válogatott, harcra kész ember, aki lándzsát és pajzsot forgat. ⁶Izráelből is felfogadott százezer erős harcost mintegy 7500 font ezüstért. ⁷Atyánk embere jött hozzá, és ezt mondta: „Király, ne menjen veled Izráel serege, mert Atyánk nincs Izráellel – ezekkel az efraimiakkal! ⁸Mert még ha bátran harcolsz is, Atyánk elbuktat az ellenség előtt, hiszen Atyánknak van hatalma, hogy segítsen vagy elbuktasson.”

⁹Amacjá megkérdezte Atyánk emberét: „De mi legyen azzal a mintegy 7500 font ezüsttel, amelyet Izráel csapatainak adtam?” Ő így felelt: „Atyánk ennél sokkal többet is tud adni neked.”

¹⁰Amacjá ezért hazaküldte a csapatokat, amelyek Efraimból jöttek hozzá. Azok nagy haragra gyúltak Júda ellen, és felbőszülten tértek haza.

¹¹Amacjá pedig nekibátorodott, kivezette népét a Sós-völgybe, és megvert tízezer széíri embert. ¹²Júda emberei tízezret élve fogtak el, felvitték őket egy szikla tetejére, és letaszították onnan, úgyhogy mind ízzé-porrá zúzódtak. ¹³Azok a csapatok pedig, amelyeket Amacjá visszaküldött, és nem engedett a harcba, rajtaütöttek Júda városain Samáriától Bét-Hórónig, megöltek háromezer embert, és sok zsákmányt hurcoltak el.

¹⁴Miután Amacjá legyőzte az edómiakat, elhozta Széír népének isteneit, felállította őket a maga isteneiként, leborult előttük, és áldozatokat égetett nekik. ¹⁵Ezért Atyánk haragja fellángolt Amacjá ellen, és elküldött hozzá egy prófétát, aki ezt kérdezte: „Miért keresed ennek a népnek az isteneit, amelyek a saját népüket sem tudták megmenteni a kezedből?”

¹⁶Miközben a próféta beszélt, a király ezt mondta: „A király tanácsadójává tettünk téged? Hagyd abba! Miért kellene meghalnod?” A próféta abbahagyta, de ennyit mondott: „Tudom, hogy Atyánk elhatározta: elpusztít téged, mert ezt tetted, és nem hallgattál a tanácsomra.”

¹⁷Amacjá, Júda királya tanácskozott a tanácsadóival, majd ezt üzente Jóásnak, Jóáház fiának, Jéhú unokájának, Izráel királyának: „Gyere, nézzünk egymás szemébe a csatában!”

¹⁸Jóás, Izráel királya ezt felelte Amacjának, Júda királyának: „A libanoni bogáncs ezt üzente a libanoni cédrusnak: »Add a lányodat feleségül a fiamhoz!« De arra járt egy vad libanoni állat, és eltaposta a bogáncsot. ¹⁹Azt mondtad: »Nézd, megvertem Edómot«, és a szíved felfuvalkodott a dicsekvéstől. Maradj otthon! Miért keresed a vesztedet, hogy elbukj te is, meg Júda is veled együtt?”

²⁰De Amacjá nem hallgatott rá – ez Atyánktól volt, hogy a kezükre adja őket, mert Edóm isteneit keresték. ²¹Felvonult tehát Jóás, Izráel királya, és szembenézett egymással ő meg Amacjá, Júda királya a júdai Bét-Semesnél. ²²Júda vereséget szenvedett Izráeltől, és mindenki a maga otthonába menekült.

²³Jóás, Izráel királya elfogta Amacját, Júda királyát, Jóás fiát, Jóáház unokáját Bét-Semesnél, elvitte Jeruzsálembe, és lebontotta a város falát az Efraim-kaputól a Szeglet-kapuig, mintegy hatszáz láb hosszan. ²⁴Elvitt minden aranyat, ezüstöt és edényt, ami Atyánk házában, Óbéd-Edóm felügyelete alatt volt, meg a palota kincseit és a túszokat is, majd visszatért Samáriába.

²⁵Amacjá, Jóás fia, Júda királya, még tizenöt évig élt azután, hogy Jóás, Jóáház fia, Izráel királya meghalt. ²⁶Amacjá egyéb dolgai, az elsőktől az utolsókig, vajon nincsenek-e megírva Júda és Izráel királyainak könyvében? ²⁷Attól fogva, hogy Amacjá elfordult Atyánk követésétől, összeesküvést szőttek ellene Jeruzsálemben, ő pedig Lákisba menekült. De embereket küldtek utána oda, és megölték. ²⁸Lovakon hozták vissza, és eltemették őseihez Júda városában.