A nap, amikor Atyánk cselekszik
Két jövő azon az egy napon, amikor Atyánk cselekszik: a kevélyek elégnek, mint a tarló, akik pedig félik nevét, kimennek és ugrándoznak, mint az istállóból kiengedett borjak. Előbb Illés eljövetele az ígéret — elküldetik, hogy az apák szívét a gyermekekhez, a gyermekekét pedig az apákhoz fordítsa.
4 1Íme, eljön a nap, lángolva, mint a kemence, amikor minden gőgös és minden gonosztevő olyan lesz, mint a tarló; az a nap lángra lobbantja őket – mondja a mennyei seregek Atyja –, és nem marad belőlük sem gyökér, sem ág. 2Nektek pedig, akik félitek a nevemet, felragyog az igazság napja, és szárnyain gyógyulást hoz, ti pedig kimentek, és ugrándoztok, mint a hizlalóból kiszabadult borjak. 3Eltapossátok a gonoszokat, mert hamuvá lesznek lábatok talpa alatt azon a napon, amelyen cselekszem – mondja a mennyei seregek Atyja.
4„Emlékezzetek szolgámnak, Mózesnek a tanítására, a rendelkezésekre és törvényekre, amelyeket a Hórebnél parancsoltam neki egész Izráel számára.
5Íme, elküldöm nektek Illés prófétát, mielőtt eljön Atyánk nagy és félelmes napja. a a v5 Jézus Keresztelő Jánost azonosította az itt megígért Illéssel, aki azért jött, hogy felkészítse a szíveket az ő számára (Máté 11:14; 17:10–13). 6Ő pedig az apák szívét a gyermekeik felé fordítja, a gyermekek szívét pedig az apáik felé, hogy el ne jöjjek, és teljes pusztulással ne sújtsam a földet.”
