Ne bosszankodj – bízzál és várj

Dávidé.

Egy öregember válasza az irigységre. Látta, ahogy kegyetlen emberek zöldellő fa módjára terjeszkednek, majd egyszerűen eltűnnek, ezért azt tanácsolja, ne bosszankodj: bízd utadat Atyánkra, várj, adakozz tovább. A föld az alázatosoké lesz, nem azoké, akik elragadják.

37. fejezet.

Ne bosszankodj a gonosztevők miatt, ne irigykedj azokra, akik gonoszságot cselekszenek, mert hamar elhervadnak, mint a fű, és elfonnyadnak, mint a zöld növények.

Bízzál Atyánkban, és tégy jót, lakjál a földön, és ápold a hűséget. Gyönyörködj Atyánkban, és megadja neked, amit szíved kíván.

Hagyd Atyánkra utadat, bízzál benne, és ő cselekszik. Felragyogtatja igazságodat, mint a világosságot, és jogodat, mint a déli napfényt.

Légy csendben Atyánk előtt, és türelmesen várj rá; ne bosszankodj amiatt, akinek jól megy az útja, az ember miatt, aki gonosz terveket hajt végre.

Hagyj fel a haraggal, és tégy le a dühödről, ne bosszankodj – csak rosszra visz. Mert a gonosztevők kipusztulnak, de akik Atyánkra várnak, öröklik a földet.

Még egy kis idő, és nem lesz többé a gonosz, keresed a helyét, de nem találod ott. De az alázatosak öröklik a földet, és gyönyörködnek a bőséges békességben. ^a

A gonosz az igaz ellen tör, és fogát csikorgatja ellene, de a mindenható Atya nevet rajta, mert Atyánk látja, hogy eljön a gonosz napja.

A gonoszok kardot rántanak, és megfeszítik íjukat, hogy leterítsék a nyomorultat és a szegényt, hogy megöljék azokat, akiknek útja egyenes. Kardjuk a saját szívüket járja át, és íjuk összetörik.

Többet ér a kevés, amije az igaznak van, mint sok gonosznak a bősége, mert a gonoszok ereje összetörik, de az igazakat Atyánk támogatja.

Atyánk ismeri a feddhetetlenek napjait, és örökségük megmarad örökre. Nem szégyenülnek meg a rossz időben, és jóllaknak az éhínség napjaiban.

De a gonoszok elpusztulnak, és Atyánk ellenségei eltűnnek, mint a mezők virágai – füstként szállnak el.

A gonosz kölcsönkér, de nem fizet vissza, az igaz pedig könyörületes, és adakozik. Mert akiket ő megáld, öröklik a földet, akiket pedig megátkoz, kipusztulnak.

Az ember lépteit Atyánk szilárdítja meg, és Atyánk gyönyörködik az ember útjában, ha megbotlik is, nem esik el, mert Atyánk fogja a kezét.

Fiatal voltam, meg is öregedtem, de nem láttam, hogy az igaz elhagyatott lett volna, vagy gyermekei kenyeret koldultak volna. Egész nap könyörületes, és kölcsönad, és gyermekei áldássá lesznek.

Fordulj el a rossztól, és tégy jót, és örökké megmaradsz. Mert Atyánk szereti az igazságosságot, és nem hagyja el híveit; megmaradnak örökre, a gonoszok utódai pedig kipusztulnak.

Az igazak öröklik a földet, és örökre rajta laknak.

Az igaz szája bölcsességet szól, és nyelve igazságosságot hirdet. Atyja tanítása a szívében van, léptei nem inognak meg.

A gonosz lesben áll az igazra, és az életére tör, de Atyánk nem adja a kezébe, és nem engedi, hogy elítéljék, amikor ítélkeznek fölötte.

Várj Atyánkra, és tartsd meg az ő útját, és felmagasztal, hogy örököld a földet, és meglátod, amikor a gonoszok kipusztulnak.

Láttam egy gonosz, kegyetlen embert, aki úgy terpeszkedett, mint egy dús, honos fa, de elmúlt, és hirtelen nem volt többé, kerestem, de nem lehetett megtalálni.

Figyeld a feddhetetlent, és nézd az igazat, mert jövője van a békesség emberének. De a vétkesek mind elpusztulnak egytől egyig; a gonoszok jövője kivész.

Az igazak szabadulása Atyánktól jön, ő az erősségük a nyomorúság idején. Atyánk megsegíti és megszabadítja őket; kimenti őket a gonoszok kezéből, és megtartja őket, mert hozzá menekülnek.