A jóvátételi áldozat

Ha valaki a felebarátját egy rábízott vagy talált dolog miatt rászedi, az hűtlenség Atyátok iránt: teljesen meg kell térítenie, hozzá kell tennie egyötödöt, aztán el kell hoznia a kost. Az oltár tüze soha nem alhat ki, és meg van határozva a papok része az ételáldozatból és a vétekáldozatból.

6. fejezet.

Atyánk így szólt Mózeshez:

„Ha valaki vétkezik, és hűtlen lesz Atyádhoz azáltal, hogy megtéveszti felebarátját egy rábízott letét, zálog vagy lopott holmi dolgában, vagy becsapja őt, vagy ha talál egy elveszett tárgyat, és hazudik felőle, hamisan esküszik – bármilyen tettel, amellyel vétkezik az ember. Ha vétkezett, és bűnös lett, adja vissza, amit lopott vagy zsarolással szerzett, vagy a rábízott letétet, vagy az elveszett tárgyat, amelyet megtalált, vagy bármit, amire hamisan esküdött. Térítse meg teljesen, tegyen hozzá még egy ötödrészt, és adja oda a tulajdonosának azon a napon, amelyen beismeri a vétkét. Hozza el jóvátételi áldozatát Atyádnak: egy hibátlan kost a nyájból, a te becslésed szerint, jóvátételi áldozatul, a paphoz. A pap engesztelést szerez érte Atyád előtt, és bocsánatot nyer mindazért, amit tett, és amiért bűnössé vált.”

Az égőáldozat

Majd Atyánk így szólt Mózeshez:

„Parancsold meg Áronnak és fiainak: Ez az égőáldozat törvénye. Az égőáldozat maradjon az oltár tűzhelyén egész éjjel reggelig, és az oltár tüze égjen rajta. A pap öltse fel a lenruháját, és lenből készült alsóruhát viseljen a testén, azután szedje ki a hamut, amely akkor marad, amikor a tűz megemészti az égőáldozatot az oltáron, és tegye az oltár mellé. Azután vesse le a ruháját, öltsön magára másikat, és vigye ki a hamut a táboron kívülre, egy tiszta helyre. Az oltár tüze égjen, ne aludjon ki. Minden reggel rakjon rá fát a pap, rakja rá az égőáldozatot, és égesse el rajta a békeáldozatok kövérjét. A tűz szüntelenül égjen az oltáron, ne aludjon ki.

Az ételáldozat

„Ez az ételáldozat törvénye: Áron fiai vigyék Atyád elé, az oltár elé. A pap vegyen egy marokkal az ételáldozat finomlisztjéből és olajából, az összes tömjénnel együtt, és égesse el ezt az emlékeztető részt az oltáron, kedves illatul Atyádnak. A maradékot Áron és fiai egyék meg. Kovász nélkül egyék meg, szent helyen, a kijelentés sátrának udvarában egyék meg. Ne süssék kovásszal. Az ő részükül adtam ezt a tűzáldozataimból, mint a vétekáldozatot és a jóvátételi áldozatot; igen szent az. Áron utódai közül minden férfi ehet belőle – örök járandóság ez nemzedékről nemzedékre Atyád tűzáldozataiból. Bármi, ami hozzájuk ér, szentté lesz.”

Atyánk ezt mondta Mózesnek:

„Ez Áron és fiai áldozata, amelyet Atyádnak mutatnak be azon a napon, amelyen felkenik: mintegy két liter finomliszt mint állandó ételáldozat, fele reggel, fele este. Olajjal készítsd el egy sütőlapon, jól meggyúrva hozd, és darabokra törve mutasd be az ételáldozatot – kedves illatul Atyádnak. A felkent pap, aki a fiai közül a helyére lép, készítse el azt – örök rendelkezés ez Atyád előtt: teljesen el kell égetni. A pap minden ételáldozatát teljesen el kell égetni; nem szabad megenni.”

A vétekáldozat

Atyánk ismét így szólt Mózeshez:

„Mondd meg Áronnak és fiainak: Ez a vétekáldozat törvénye: ott vágják le a vétekáldozatot Atyád előtt, ahol az égőáldozatot vágják le; igen szent az. A pap, aki a vétekért bemutatja, egye meg. Szent helyen egyék meg, a kijelentés sátrának udvarában. Bármi, ami a húsához ér, szentté lesz. Ha a véréből ráfröccsen valami a ruhára, mosd ki a befröcskölt részt szent helyen. A cserépfazekat, amelyben főzik, össze kell törni; ha rézfazékban főzik, azt súrolják ki, és öblítsék le vízzel. A papok közül minden férfi ehet belőle; igen szent az. De egyetlen vétekáldozatot sem szabad megenni, amelynek véréből bevisznek a kijelentés sátrába, hogy engesztelést szerezzenek a szentélyben; azt tűzben kell elégetni.”