Atyánk szembesíti a bálványimádó szíveket
Vének jönnek hozzá tanácsot kérni, miközben bálványokat hordoznak a szívükben, és Atyánk azt mondja, e bálványaik szerint fog válaszolni nekik. Még Noé, Dániel és Jób is, ha egy bűnös országban állnának, csak önmagukat mentenék meg. Senkit sem ment meg egy másik ember igazsága.
14 1Akkor eljött hozzám néhány vén Izráelből, és leültek elém. 2Ekkor így szólt hozzám Atyánk szava:
3Emberfia, ezek a férfiak a szívükbe fogadták bálványaikat, és bűnük botránkoztató kövét maguk elé állították. Hagyjam, hogy egyáltalán megkérdezzenek engem? 4Ezért szólj hozzájuk, és mondd meg nekik: Ezt mondja a felséges Atya: Ha valaki Izráel házából a szívébe fogadja bálványait, és bűnének botránkoztató kövét maga elé állítja, majd a prófétához megy, én, a te Atyád, magam válaszolok neki sok bálványa szerint, 5hogy megragadjam Izráel házának szívét, akik mind elfordultak tőlem bálványaik miatt.
6Ezért mondd meg Izráel házának: Ezt mondja a felséges Atya: „Térjetek meg! Forduljatok el bálványaitoktól, és fordítsátok el arcotokat minden utálatosságotoktól. 7Ha bárki Izráelből vagy az Izráelben élő idegenek közül elszakad tőlem, a szívébe fogadja bálványait, bűnének botránkoztató kövét maga elé állítja, majd a prófétához megy, hogy megkérdezzen engem, én, a te Atyád, magam válaszolok neki. 8Ellene fordítom arcomat, jellé és közmondássá teszem, és kiirtom népem közül. Akkor megtudjátok, hogy én vagyok a ti Atyátok.
9Ha pedig a prófétát elcsábítják, hogy szót szóljon, akkor én, a te Atyád csábítottam el azt a prófétát; kinyújtom ellene a kezemet, és kipusztítom népem, Izráel közül. 10Viselik majd bűnüket — a kérdező bűne egyenlő lesz a próféta bűnével —, 11hogy Izráel háza többé ne tévelyegjen el tőlem, és ne tegye magát tisztátalanná minden lázadásával. Ők az én gyermekeim lesznek, én pedig az ő Atyjuk, így szól a felséges Atya.”
Atyánk négy rettenetes ítélete
12Ekkor így szólt hozzám Atyánk szava:
13Emberfia, ha egy ország vétkezik ellenem hűtlenségével, és kinyújtom ellene a kezemet, hogy megsemmisítsem kenyérkészletét, éhínséget bocsátok rá, és kiirtom belőle az embert és az állatot egyaránt, 14még ha ez a három férfi — Nóé, Dániel és Jób — benne volna is, csak önmagukat mentenék meg igazságukkal, így szól a felséges Atya.
15Vagy ha vadállatokat bocsátok át azon az országon, és azok pusztává teszik, néptelenné, úgyhogy senki át nem mer menni rajta a vadak miatt, 16életemre mondom, így szól a felséges Atya, még ha ez a három férfi benne volna is, sem fiakat, sem leányokat nem menthetnének meg. Egyedül ők menekülnének meg, az ország pedig pusztán maradna.
17Vagy ha fegyvert hozok arra az országra, és ezt mondom: »Járja át a fegyver az országot«, hogy kiirtsam belőle az embert és az állatot egyaránt, 18életemre mondom, így szól a felséges Atya, még ha ez a három férfi benne volna is, sem fiakat, sem leányokat nem menthetnének meg; egyedül ők menekülnének meg.
19Vagy ha dögvészt bocsátok arra az országra, és vérrel öntöm ki rá haragomat, hogy kiirtsam belőle az embert és az állatot, 20életemre mondom, így szól a felséges Atya, még ha Nóé, Dániel és Jób benne volna is, sem fiút, sem leányt nem menthetnének meg; csak önmagukat igazságukkal.
21Ezt mondja a felséges Atya: Mennyivel rosszabb, amikor négy rettenetes ítéletemet — fegyvert, éhínséget, vadállatokat és dögvészt — bocsátom Jeruzsálemre, hogy kiirtsam belőle az embert és az állatot egyaránt! 22Mégis maradnak benne túlélők, fiak és leányok, akiket kihoznak. Kijönnek hozzátok, és amikor meglátjátok útjaikat és tetteiket, megvigasztalódtok a veszedelem miatt, amelyet Jeruzsálemre hoztam — mindaz miatt, amit rá hoztam. 23Megvigasztalnak titeket, amikor meglátjátok magatartásukat és tetteiket, és megtudjátok, hogy semmit sem tettem ott ok nélkül, így szól a felséges Atya.