A szőlővessző, amely csak tűzre jó

Rövid, sivár kép. A szőlőtő fája építésre sem jó, még mielőtt elégne, megszenesedve pedig kétszeresen haszontalan. Atyánk azt mondja, ilyen számára Jeruzsálem népe: tűzre való, semmilyen munkára nem alkalmas.

15. fejezet.

Így szólt hozzám Atyánk igéje:

Emberfia, mennyivel különb a szőlőtő fája bármely más fánál, a szőlővessző az erdő fái között? Felhasználható-e a fája bármi hasznos célra? Lehet-e belőle fogast faragni, amelyre holmit akasztanak? Nézd, tűzre vetik, hogy elégessék. A tűz megemészti mindkét végét, a közepe elszenesedik. Alkalmas-e még valami munkára? Ha épségben sem volt használható, mennyivel kevésbé az, miután a tűz megemésztette és elszenesedett — készíthető-e még belőle bármi?

Ezért ezt mondja a mindenható Atya: „Ahogyan a szőlőtő fáját az erdő fái közül a tűznek adtam, hogy elégjen, úgy adom oda Jeruzsálem lakóit is. Ellenük fordítom arcomat. Kimenekültek az egyik tűzből, de egy másik emészti meg őket; és megtudjátok, hogy én vagyok a ti Atyátok, amikor ellenük fordítom arcomat. Pusztasággá teszem az országot, mert teljesen hűtlenné váltak — így szól a mindenható Atya.”