Az Atya leleplezi a hamis prófétákat
A saját látomásaikat kitaláló próféták kerülnek célkeresztbe. Békességet kiáltanak, ahol nincs békesség, és bemeszelnek egy rozoga falat, amelyet Atyánk megígér, hogy viharban ledönt. A csuklóra varázsszalagokat kötő asszonyoknak, akik embereket ejtenek csapdába, azt mondja, hogy letépi azokat.
13 1Így szólt hozzám Atyánk igéje:
2„Emberfia, prófétálj Izráel prófétái ellen, akik prófétálnak, és mondd azoknak, akik a saját szívükből prófétálnak: Halljátok Atyánk igéjét! 3Ezt mondja a mindenható Atya: Jaj a bolond prófétáknak, akik a saját lelküket követik, és nem láttak semmit! 4Izráel, a prófétáid olyanok, mint a rókák a romok között. 5Nem mentetek fel a réshez, és nem emeltetek falat Izráel háza köré, hogy megállhasson a harcban Atyánk napján. 6Hamis látomásokat és hazug jövendölést látnak, és ezt mondják: »Így szól Isten«, pedig Atyánk nem küldte el őket — mégis arra várnak, hogy szavuk beteljesedjen. a a v6 Ezek a próféták az Atya saját nevét szólítják olyan szavak fölött, amelyeket ő soha nem adott — hamis igény a tekintélyére, nem az ő igaz hangja. 7Nem hamis látomást láttatok-e, és nem hazug jövendölést mondtatok-e, amikor ezt mondtátok: »Így szól Atyánk«, pedig én sohasem szóltam?
8Ezért ezt mondja a mindenható Atya: Mivel hazugságot szóltatok, és hazugságot láttatok, én ellenetek fordulok — így szól a mindenható Atya. 9A kezem a próféták ellen van, akik hamis látomásokat látnak, és hazugságot jövendölnek. Nem lesznek népem tanácsában, nem jegyzik fel őket Izráel könyvébe, és nem jutnak be Izráel földjére. Akkor megtudjátok, hogy én vagyok a mindenható Atya.”
10„Igen, mivel félrevezették népemet, és azt mondták: »Békesség«, pedig nincs békesség; amikor valaki gyenge falat épít, ők bemázolják mésszel. 11Mondd azoknak, akik mésszel mázolják be, hogy le fog omlani. Ömlő eső jön, jégeső hull, és viharos szél tör ki. 12Amikor a fal leomlik, nem kérdezik-e majd tőletek: »Hol a mész, amellyel bemázoltátok?«
13Ezért ezt mondja a mindenható Atya: Haragomban viharos szelet szabadítok fel, felindulásomban ömlő esőt, dühömben pusztító jégesőt. 14Lerombolom a falat, amelyet mésszel mázoltatok be, és a földig lerontom, úgyhogy feltárul az alapja. Leomlik, és ti elpusztultok benne. Akkor megtudjátok, hogy én vagyok a ti Atyátok. 15Így töltöm ki haragomat a falon és azokon, akik bemázolták. Ezt mondom majd nektek: Nincs többé a fal, és nincsenek azok sem, akik bemázolták. 16Izráel prófétái, akik Jeruzsálemről prófétáltak, és békességről szóló látomásokat láttak felőle, pedig nem volt békesség — így szól a mindenható Atya.”
17„Te pedig, emberfia, fordítsd arcodat néped asszonyai ellen, akik a saját szívükből prófétálnak. Prófétálj ellenük. 18Mondd: Ezt mondja a mindenható Atya: Jaj az asszonyoknak, akik minden csuklóra varázskötőket varrnak, és minden termetű fejre leplet készítenek, hogy lelkeket ejtsenek csapdába! Hát népem lelkeit ejtitek csapdába, a sajátotokat pedig életben tartjátok? 19Megszentségtelenítettetek engem népem előtt egy-egy marék árpáért és néhány falat kenyérért, megöltök olyan lelkeket, akiknek nem kellene meghalniuk, és életben tartotok olyanokat, akiknek nem kellene élniük, mert hazudtok népemnek, amely hallgat a hazugságra.
20Ezért ezt mondja a mindenható Atya: Ellene vagyok a varázskötőiteknek, amelyekkel úgy ejtitek csapdába a lelkeket, mint a madarakat. Letépem őket a karotokról, és szabadon engedem azokat a lelkeket, akiket úgy ejtetek csapdába, mint a madarakat. 21Letépem a lepleiteket, és kiszabadítom népemet a kezetekből; nem lesznek többé zsákmány a kezetekben. Akkor megtudjátok, hogy én vagyok a ti Atyátok. 22Mivel hazugsággal elkedvetlenítettétek az igazat, akinek én nem okoztam bánatot, és bátorítottátok a gonoszt, hogy ne térjen meg gonosz útjáról, hogy ezzel megmentse az életét, 23ezért nem fogtok többé hamis látomásokat látni, sem jövendölést űzni. Kiszabadítom népemet a kezetekből, és megtudjátok, hogy én vagyok a ti Atyátok.”