Örök otthonunk az Atyánál
Pál megmagyarázza, miért áldozza tovább a testét. A sátor lebomlik, és Atyánktól való ház vár. Krisztus szeretete sürgeti, Krisztus ítélőszéke vár rá. Atyánk megbékéltette magával a világot, és Pál követként viszi ezt a felhívást.
5 1Tudjuk: ha földi sátrunk lebomlik, van épületünk Atyánktól, kéz nem alkotta ház, amely örök a mennyekben. 2Mert ebben a sátorban sóhajtozunk, és vágyakozunk, hogy felöltözzük mennyei hajlékunkat, 3ha ugyan, miután felöltöztük, nem bizonyulunk mezítelennek. 4Amíg ebben a sátorban vagyunk, megterhelve sóhajtozunk, mert nem levetkőzni akarunk, hanem felöltözni, hogy az élet elnyelje azt, ami halandó. 5Aki pedig éppen erre felkészített minket, az Atyánk, aki zálogul adta nekünk a Szentlelket.
6Ezért mindig bizakodunk, mert tudjuk, hogy amíg a testben otthon vagyunk, távol vagyunk az Úrtól, 7mert hitben járunk, nem látásban. 8Bizakodunk tehát, és inkább szeretnénk elköltözni a testből, és otthon lenni az Úrnál. 9Ezért arra törekszünk, hogy akár otthon vagyunk, akár távol, kedvesek legyünk neki. 10Mert mindnyájunknak meg kell jelennünk Krisztus ítélőszéke előtt, hogy mindenki megkapja, ami jár neki aszerint, amit a testben tett, akár jót, akár rosszat.
Megbékélve, követként elküldve
11Mivel tehát ismerjük az Úr félelmét, embereket igyekszünk meggyőzni; Atyánk előtt nyilvánvalók vagyunk, és remélem, a ti lelkiismeretetek előtt is nyilvánvalók vagyunk. 12Nem önmagunkat ajánljuk nektek újra, hanem alkalmat adunk, hogy büszkék legyetek ránk, hogy legyen mit felelnetek azoknak, akik külsőséggel dicsekszenek, nem a szívükkel. 13Ha magunkon kívül vagyunk, Atyánkért van; ha józanok vagyunk, értetek van. 14Mert Krisztus szeretete szorongat minket, mivel meggyőződtünk arról, hogy egy halt meg mindenkiért, tehát mindenki meghalt. 15Azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, többé ne önmaguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt.
16Ezért mostantól senkit sem ismerünk emberi mérték szerint. Ha Krisztust ismertük is így egykor, most már nem így ismerjük. 17Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés! A régi elmúlt, nézd, új jött létre! 18Mindez pedig Atyánktól van, aki megbékéltetett minket önmagával Krisztus által, és ránk bízta a megbékélés szolgálatát: a a v18 A megbékélés Atyánk szívében kezdődik – ő az, aki kinyújtja felénk a kezét, hogy hazavigyen minket, és Jézus az út, ahogyan ezt megteszi. 19Vagyis Atyánk Krisztusban megbékéltette magával a világot, nem számítva fel nekik vétkeiket, és ránk bízta a megbékélés üzenetét.
20Krisztusért járunk tehát követségben, mintha Atyánk kérlelne általunk. Krisztusért kérünk: béküljetek meg Atyánkkal. 21Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Atyánk igazsága legyünk őbenne.
