A láda bevonul az Atya házába
A ládát bevezetik a kész házba, és a kerubok szárnyai alá helyezik. Amikor a trombitások és az énekesek egy hangon szólalnak meg — jó a mi Atyánk, szövetségi szeretete örökké tart —, a felhő betölti a házat, és a papok nem tudnak megállni benne, hogy szolgáljanak.
5 1Salamon befejezte Atyánk házának minden munkáját. Azután bevitte apja, Dávid szent adományait – az ezüstöt, az aranyat és az összes edényt –, és Atyánk házának kincstárába helyezte.
2Akkor összegyűjtötte Salamon Jeruzsálemben Izráel véneit, a törzsek valamennyi fejét és Izráel nemzetségeinek vezetőit, hogy fölvigyék Atyánk szövetségládáját Dávid városából, amelyet Sionnak is neveznek. 3Összegyűlt tehát a király előtt Izráel minden férfia az ünnepen, a hetedik hónapban. a a v3 A hetedik hónapban tartott ünnep a sátoros ünnep, Izráel nagy őszi aratási ünnepe. 4Amikor megérkeztek Izráel vénei mind, a léviták fölemelték a ládát. 5A papok és a léviták fölvitték a ládát, a kijelentés sátrát és a benne levő összes szent edényt. 6Salamon király és Izráel egész gyülekezete, amely összegyűlt előtte, a láda előtt állt, és annyi juhot és marhát áldoztak, hogy megszámolni sem lehetett. 7A papok bevitték Atyánk szövetségládáját a helyére, a ház belső szentélyébe, a szentek szentjébe, a kerúbok szárnyai alá. 8A kerúbok ugyanis kiterjesztették szárnyaikat a láda helye fölött, és felülről betakarták a ládát és rúdjait. 9A rudak olyan hosszúak voltak, hogy a végük kilátszott a ládától a belső szentély előtt, de kívülről nem lehetett látni; és ott vannak mind a mai napig. 10A ládában nem volt más, csak a két kőtábla, amelyet Mózes helyezett oda a Hórebnél, ahol Atyánk szövetséget kötött Izráel fiaival, amikor kijöttek Egyiptomból.
11Azután a papok kijöttek a szentélyből. (Minden jelen levő pap megszentelte magát, függetlenül attól, melyik beosztáshoz tartoztak, b b v11 A papok váltakozó szolgálati csoportokban, úgynevezett osztályokban szolgáltak, és mindegyiknek meghatározott hét jutott a templomi naptárban. 12a lévita énekesek pedig mind – Ászáf, Hémán, Jedútún, fiaik és rokonaik – finom lenvászonba öltözve az oltártól keletre álltak, cintányérokon, hárfákon és lantokon játszottak, és százhúsz pap fújta velük a trombitát.). 13A trombitások és az énekesek egy emberként, egy szívvel dicsérték és magasztalták Atyánkat. Amikor fölzendült a trombiták, a cintányérok és a hangszerek hangja, és fölemelték hangjukat, így dicsérték őt: „Jó ő, hűséges szeretete örökké tart.” Ekkor felhő töltötte be Atyánk házát, 14úgyhogy a papok a felhő miatt nem tudtak odaállni, hogy szolgálatukat végezzék, mert Atyánk dicsősége töltötte be Atyánk házát.
