Atyánk legyőzi az északi királyokat
Északi szövetség gyűlik össze, lovakkal és harci szekerekkel, mint a tenger partján a homok, és Atyánk legyőzi a Méróm-vizeknél; a lovakat megbénítják, a szekereket elégetik. Egyedül Hácórt égetik fel. Aztán véget ér a hosszú háború, és megnyugszik az ország.
11 1Amikor Jábín, Hácór királya meghallotta ezt, üzenetet küldött Jóbábnak, Mádón királyának, Simrón királyának és Aksáf királyának, 2meg az északi királyoknak: azoknak, akik a hegyvidéken, a Kinneróttól délre fekvő Arábá-síkságon, az alföldön és nyugaton, Dór magaslatain éltek; 3a keleten és nyugaton lakó kánaániaknak, az emóriaknak, a hettitáknak, a perizzieknek és a hegyvidéken élő jebúsziaknak, meg a hivvieknek, akik a Hermón alatt, Micpá földjén laktak. 4Kivonultak egész seregükkel – annyian voltak, mint a tenger partján a homok –, és igen sok lóval meg harci kocsival. 5Mindezek a királyok egyesültek, és eljöttek, hogy együtt táborozzanak le a Méróm-vizeknél, és harcba szálljanak Izráel ellen.
6Atyánk pedig ezt mondta Józsuénak: „Ne félj tőlük, mert holnap ilyenkor mindnyájukat halálra adom Izráelnek. Vágd el lovaik inát, harci kocsijaikat pedig égesd el tűzzel!”
7Józsué egész seregével együtt hirtelen rájuk tört a Méróm-vizeknél, és megtámadta őket, 8Atyánk pedig Izráel kezébe adta őket. Megverték és üldözték őket egészen a nagy Szidónig és Miszrefót-Majimig, kelet felé pedig a Micpe völgyéig, és nem hagytak egyetlen túlélőt sem. 9Józsué úgy bánt velük, ahogyan Atyánk megmondta neki: elvágta lovaik inát, harci kocsijaikat pedig elégette tűzzel. 10Abban az időben Józsué visszafordult, elfoglalta Hácórt, királyát pedig karddal megölte, mert azelőtt Hácór volt mindezeknek a királyságoknak a feje. 11Mindenkit, aki benne volt, kardélre hánytak, és teljesen kiirtották őket; semmi sem maradt életben, aminek lélegzete volt, Hácórt pedig felégette Józsué tűzzel. 12Józsué elfoglalta mindezeknek a királyoknak a városait, foglyul ejtette összes királyukat, kardélre hányta és mindenestül kiirtotta őket, ahogyan Mózes, Atyánk szolgája megparancsolta. 13De a dombjaikon álló városok közül Izráel egyet sem égetett fel, csak Hácórt – egyedül azt égette fel Józsué. 14Ezeknek a városoknak minden zsákmányát és jószágát megtartották maguknak Izráel fiai, de minden embert kardélre hánytak, míg senki sem maradt életben, aki lélegzett. 15Ahogyan Atyánk megparancsolta szolgájának, Mózesnek, úgy parancsolta meg Mózes Józsuénak, Józsué pedig így is tett: semmit sem hagyott el abból, amit Atyánk megparancsolt Mózesnek.
16Így hát Józsué elfoglalta ezt az egész földet: a hegyvidéket, az egész Negevet, Gósen egész földjét, az alföldet, az Arábá-síkságot, Izráel hegyvidékét és annak alföldjét. 17A Széír felé emelkedő Hálák-hegytől egészen Baal-Gádig, amely a Libánon völgyében, a Hermón-hegy alatt fekszik, foglyul ejtette minden királyukat, levágta és megölte őket. 18Józsué hosszú ideig viselt háborút mindezek ellen a királyok ellen. 19Egyetlen város sem kötött békét Izráel fiaival, csak a Gibeónban lakó hivviek; a többit mind harcban foglalták el. 20Mert Atyánk tette keménnyé a szívüket, hogy háborút indítsanak Izráel ellen, és így kiirtassanak, ne találjanak irgalmat, hanem elpusztuljanak – ahogyan Atyánk megparancsolta Mózesnek. 21Abban az időben elment Józsué, és kiirtotta az anákokat a hegyvidékről: Hebrónból, Debírből, Anábból, Júda egész hegyvidékéről és Izráel egész hegyvidékéről; őket és városaikat mindenestül kiirtotta. 22Nem maradt egyetlen anák sem Izráel fiainak a földjén, csak Gázában, Gátban és Asdódban maradt néhány. 23Józsué tehát elfoglalta az egész földet, pontosan úgy, ahogyan Atyánk megmondta Mózesnek, és örökségül adta Izráelnek, törzsenkénti felosztás szerint. Az ország pedig megnyugodott a háborúskodástól.