Ezékiel 22 FHB Father's Heart Bible™

22 ¹Így szólt hozzám Atyánk igéje:

²Te pedig, emberfia, ítélkezel-e? Ítélkezel-e a vérontás városa felett? Akkor tárd fel előtte minden utálatosságát. ³Mondd: Ezt mondja a felséges Atya: Ó, város, amely vért ontasz önmagadban, hogy eljöjjön az ideje, és bálványokat készítesz magadnak, hogy tisztátalanná légy! ⁴A vér miatt, amelyet kiontottál, bűnös lettél, és a bálványok miatt, amelyeket készítettél, tisztátalanná váltál. Közel hoztad a véged, elérkeztél éveid határához. Ezért gyalázattá teszlek a népek előtt, csúfsággá minden ország számára. ⁵A közel és a távol lévők gúnyolnak majd téged, te beszennyezett hírű, zűrzavarral teli város.

⁶Nézd, Izráel fejedelmei mind arra használják a hatalmukat benned, hogy vért ontsanak. ⁷Benned megvetették az apát és az anyát, benned elnyomták a jövevényt, benned megrövidítették az árvát és az özvegyet. ⁸Megvetetted szent dolgaimat, és meggyaláztad szombatjaimat. ⁹Benned rágalmazók vannak, akik vért akarnak ontani; benned vannak, akik a hegyi áldozóhelyeken esznek, és fajtalanságot művelnek közötted. ¹⁰Benned lefekszenek apjuk feleségével, benned erőszakot tesznek az asszonyokon havi tisztátalanságuk idején. ¹¹Az egyik utálatosságot követ el felebarátja feleségével, a másik fajtalanul tisztátalanná teszi a menyét, megint másik erőszakot tesz a húgán, apja leányán. ¹²Benned megvesztegetést fogadnak el, hogy vért ontsanak; kamatot és uzsorát szedsz, zsarolással jogtalan hasznot húzol felebarátaidtól. Rólam pedig megfeledkeztél – így szól a felséges Atya.

¹³Nézd hát, összecsapom a kezemet a tisztességtelen haszon miatt, amelyet szereztél, és a vér miatt, amelyet kiontottál a benned élők között. ¹⁴Vajon helytáll-e a bátorságod, erős marad-e a kezed azokban a napokban, amikor elbánok veled? Én, a te Atyád, megmondtam, és meg is teszem. ¹⁵Szétszórlak a népek közé, szétszéllesztlek az országokba, és kiirtom belőled tisztátalanságodat. ¹⁶Amikor tisztátalanná leszel a népek szeme láttára, megtudod, hogy én vagyok a te Atyád.

¹⁷Majd így szólt hozzám Atyánk igéje:

¹⁸Emberfia, Izráel háza salakká lett számomra; mindnyájan réz, ón, vas és ólom a kemencében – ezüst salakja. ¹⁹Ezért ezt mondja a felséges Atya: Mivel mindnyájan salakká lettetek, azért összegyűjtelek benneteket Jeruzsálembe. ²⁰Ahogyan összegyűjtik az ezüstöt, a rezet, a vasat, az ólmot és az ónt a kemencében, hogy tüzet szítsanak rájuk, és megolvasszák, úgy gyűjtelek össze benneteket haragomban és felindulásomban, odavetlek, és megolvasztalak titeket. ²¹Összegyűjtelek, és rátok szítom haragom tüzét, és megolvadtok benne. ²²Ahogyan megolvad az ezüst a kemencében, úgy olvadtok meg ti is benne. Akkor megtudjátok, hogy én, a ti Atyátok, kiöntöttem rátok felindulásomat.

²³Ismét így szólt hozzám Atyánk igéje:

²⁴Emberfia, mondd neki: Olyan föld vagy, amely nem lett megtisztítva, amelyre nem hullott eső a harag napján. ²⁵Prófétái összeesküdtek benne, mint zsákmányt tépő, ordító oroszlán; életeket falnak fel, kincset és drágaságot ragadnak el, és sok özvegyet hagynak benne. ²⁶Papjai erőszakot tettek törvényemen, és meggyalázták szent dolgaimat; nem tettek különbséget szent és közönséges között, nem tanították a különbséget tisztátalan és tiszta között, és behunyták szemüket szombatjaim előtt, úgyhogy meggyaláztattam közöttük. ²⁷Vezérei olyanok benne, mint a zsákmányt tépő farkasok: vért ontanak, életeket pusztítanak el, hogy tisztességtelen haszonra tegyenek szert. ²⁸Prófétái bemázolták ezt nekik hamis látomásokkal és hazug jövendöléssel, és ezt mondták: „Ezt mondja Isten” – holott Atyánk nem szólt. ²⁹Az ország népe zsarolást és rablást követ el, elnyomja a nincstelent és a szegényt, a jövevénytől pedig megtagadja az igazságosságot.

³⁰Kerestem köztük valakit, aki falat építene, és a résbe állna elém az országért, hogy ne pusztítsam el – de nem találtam senkit. ³¹Ezért kiöntöttem rájuk bosszús haragomat, haragom tüzével megemésztettem őket. Útjukat a saját fejükre hárítottam – így szól a felséges Atya.