Dániel 8 FHB Father's Heart Bible™

8 ¹Belsaccar király harmadik évében látomás jelent meg nekem, Dánielnek, a korábbi után. ²A látomásban Súsán várában voltam, Élám tartományában, és a látomásban az Úlaj-csatorna mellett álltam. ³Föltekintettem, és íme, egy kos állt a csatorna előtt, két magas szarvval, de az egyik magasabb volt a másiknál, és a magasabb nőtt ki utoljára. ⁴Láttam, hogy a kos nyugat, észak és dél felé öklel. Egyetlen állat sem tudott megállni előtte, és nem volt, aki megmentsen a hatalmából. Azt tette, amit akart, és naggyá lett.

⁵Miközben ezen töprengtem, egyszer csak egy kecskebak jött nyugat felől az egész föld színén, de nem érintette a földet, és feltűnő szarva volt a szemei között. ⁶Odaért a kétszarvú koshoz, amelyet a csatorna mellett állni láttam, és tomboló erővel rárontott. ⁷Láttam, hogy eléri a kost, dühödten nekiesik, megüti, és letöri a két szarvát. A kosnak nem volt ereje megállni előtte, a bak pedig földre terítette és megtaposta, és nem volt, aki megmentse a kost a hatalmából. ⁸A bak igen naggyá lett, de ereje teljében letört a nagy szarv, és a helyén négy feltűnő szarv nőtt ki az ég négy szele felé.

⁹Az egyikből egy kis szarv jött ki, amely igen naggyá nőtt dél, kelet és a dicsőséges föld felé. ¹⁰Naggyá lett, egészen az ég seregéig, és a seregből meg a csillagokból egyeseket a földre vetett, és megtaposta őket. ¹¹Naggyá tette magát a sereg Fejedelme ellen, és elvették tőle a Fejedelemnek bemutatott állandó áldozatot, szentélyének helyét pedig lerombolták. ¹²A gonoszság miatt a sereg kiszolgáltatták neki az állandó áldozattal együtt, ő pedig földre vetette az igazságot, és amit tett, azzal boldogult.

¹³Majd hallottam, hogy egy szent beszél, és egy másik szent megkérdezte azt, aki beszélt: „Meddig tart a látomás az állandó áldozatról, a pusztító gonoszságról, a szentély és a sereg kiszolgáltatásáról, hogy megtapossák?”

¹⁴Ő ezt mondta nekem: „Kétezerháromszáz estén és reggelen át, azután a szentély visszanyeri méltó állapotát.”

Gábriel megmagyarázza a látomást

¹⁵Miközben én, Dániel, néztem a látomást, és igyekeztem megérteni, íme, elém állt valaki, aki férfihoz hasonlított. ¹⁶És emberi hangot hallottam az Úlaj felől, amely így kiáltott: „Gábriel, magyarázd meg ennek az embernek a látomást!”

¹⁷Odajött, ahol álltam, és amikor közeledett, megrémültem, és arccal a földre borultam. Ő pedig ezt mondta nekem: „Értsd meg, emberfia, hogy a látomás a vég idejére szól!”

¹⁸Miközben beszélt hozzám, mély álomba merültem, arccal a földön, de ő megérintett, és talpra állított.

¹⁹Így szólt: „Íme, megmondom neked, mi történik majd a harag késői idejében, mert a látomás a vég meghatározott idejére szól. ²⁰A kétszarvú kos, amelyet láttál, Média és Perzsia királyait jelenti. ²¹A szőrös bak Görögország királya, a szemei közötti nagy szarv pedig az első király. ²²A letört szarv és a helyén támadt négy: négy királyság támad a nemzetéből, de nem az ő erejével.

²³Uralkodásuk végén, amikor a bűnösök betöltik a mértéket, kemény tekintetű király támad, aki jártas a cselszövésben. ²⁴Nagy lesz a hatalma, de nem a sajátja, és rettenetes pusztítást visz véghez, boldogul, és véghezviszi tetteit. Elpusztítja a hatalmasokat és a szentek népét. ²⁵Ravaszságával sikerre viszi kezében a csalást, szívében pedig felfuvalkodik. Váratlanul sokakat elpusztít, és a fejedelmek Fejedelme ellen támad, de összetörik, bár nem emberi kéz által. ^a a v25 A gőgös hatalom, amely a fejedelmek Fejedelme ellen támad, összetörik, „nem emberi kéz által” – maga a menny zúzza össze. Ezt a Fejedelmet, a sereg Vezérét az egyház régóta Jézusként ismeri, aki egyedül győz le minden hatalmat, amely Atyánk népe ellen támad.

²⁶Az estékről és reggelekről szóló látomás, amelyet elmondtak neked, igaz, de pecsételd le, mert távoli napokra vonatkozik.”

²⁷Én, Dániel, kimerültem, és napokig beteg voltam. Azután fölkeltem, és végeztem a király dolgát, de a látomás megdöbbentett, és nem tudtam megérteni.