Atyánk meghallgatja és meggyógyítja Ezékiást

Ezékiás azt az üzenetet kapta, hogy rendezze el a házát. Ekkor a fal felé fordult, és arra kérte Atyját, hogy emlékezzen meg arról, hogyan járt előtte. Tizenöt évet kapott még, és jelül az árnyék visszafelé haladt. Aztán megmutatta Babilon követeinek minden kincsét, és meghallotta, hogy mindet oda fogják elvinni.

20. fejezet.

Azokban a napokban Ezékiás halálosan megbetegedett. Ézsaiás próféta, Ámóc fia elment hozzá, és ezt mondta: „Így szól Atyánk: Rendezd el házad dolgát, mert meghalsz, nem maradsz életben!”

Ekkor Ezékiás a fal felé fordította arcát, és így imádkozott Atyánkhoz: „Atyám, emlékezz arra, hogy hűségesen jártam előtted teljes szívvel, és azt tettem, ami jó a szemedben!” És Ezékiás keservesen sírt.

Mielőtt Ézsaiás kiment volna a középső udvarból, így szólt hozzá Atyánk igéje:

„Menj vissza, és mondd meg Ezékiásnak, népem fejedelmének: Így szól Atyád, atyádnak, Dávidnak Istene: Meghallgattam imádságodat, és láttam könnyeidet. Meggyógyítalak téged. Harmadnapon fölmész házamba. Megtoldom életedet tizenöt évvel, és megmentelek téged meg ezt a várost Asszíria királyának kezéből, és megvédem ezt a várost önmagamért és szolgámért, Dávidért.”

Ézsaiás ezt mondta: „Hozzatok egy fügelepényt!” Hoztak, rátették a kelevényre, és Ezékiás meggyógyult.

Ezékiás megkérdezte Ézsaiást: „Mi lesz a jele annak, hogy Atyánk meggyógyít engem, és harmadnapon fölmegyek Atyánk házába?”

Ézsaiás ezt felelte: „Ez lesz a jeled Atyánktól, hogy Atyánk megtartja ígéretét: előremenjen az árnyék tíz fokot, vagy visszamenjen tíz fokot?”

Ezékiás így válaszolt: „Könnyű az árnyéknak tíz fokkal meghosszabbodnia; nem, inkább menjen vissza tíz fokot!”

Ekkor Ézsaiás próféta kiáltott Atyánkhoz, ő pedig visszatérítette az árnyékot azon a tíz fokon, amelyen már lement Áház lépcsőjén.

Ezékiás fogadja Babilon követeit

Abban az időben Beródak-Baladán, Baladán fia, Babilon királya levelet és ajándékot küldött Ezékiásnak, mert hallotta, hogy beteg volt. Ezékiás örömmel fogadta őket, és megmutatta nekik egész kincstárát: az ezüstöt, az aranyat, a fűszereket, a finom olajat, egész fegyvertárát, mindent, ami a raktáraiban volt. Nem volt semmi a palotájában és egész birodalmában, amit Ezékiás meg ne mutatott volna nekik.

Ézsaiás próféta elment Ezékiás királyhoz, és megkérdezte: „Mit mondtak ezek az emberek, és honnan jöttek hozzád?” „Messze földről, Babilonból jöttek” – felelte Ezékiás.

„Mit láttak a palotádban?” – kérdezte Ézsaiás. „Mindent láttak, ami a palotámban van” – felelte Ezékiás. „Nem volt semmi a kincseim között, amit meg ne mutattam volna nekik.”

Ekkor Ézsaiás ezt mondta Ezékiásnak: „Halld meg Atyánk igéjét:

Jönnek majd napok, amikor mindazt, ami a palotádban van, és amit őseid gyűjtöttek mind a mai napig, elviszik Babilonba. Semmi sem marad meg – így szól Atyánk. Fiaid közül is, akik tőled származnak, elvisznek néhányat, és udvari szolgák lesznek Babilon királyának palotájában.”

„Jó Atyánk igéje, amelyet mondtál” – felelte Ezékiás. Ezt gondolta ugyanis: „Miért ne lenne békesség és biztonság az én napjaimban?”

Ezékiás egyéb dolgai, egész hőstette, és az, hogyan készítette a tavat és a vízvezetéket, amellyel vizet vezetett be a városba, vajon nincsenek-e megírva Júda királyainak krónikájában? Azután Ezékiás pihenni tért őseihez, és fia, Manassé lett a király helyette.