2Péter 1 FHB Father's Heart Bible™

1 ¹Simon Péter, Jézus Krisztus szolgája és apostola azoknak, akik a mi Istenünk és Megváltónk, Jézus Krisztus igazsága által a miénkkel egyenlő értékű hitet kaptak: ²Kegyelem és békesség adassék nektek bőségesen Atyánk és Jézus, a mi Urunk megismerése által.

Az Atya természetének részesei

³Isteni ereje mindent megadott nekünk, ami az élethez és a kegyességhez szükséges, annak megismerése által, aki a saját dicsőségével és kiválóságával hívott el minket. ⁴Ezek által adta nekünk értékes és igen nagy ígéreteit, hogy általuk az isteni természet részeseivé legyetek, miután megszabadultatok a világnak a gonosz kívánságokból fakadó romlottságától. ⁵Ezért teljes igyekezettel kapcsoljatok hitetekhez jóságot, a jósághoz pedig ismeretet, ⁶az ismerethez önuralmat, az önuralomhoz állhatatosságot, az állhatatossághoz kegyességet, ⁷a kegyességhez testvéri szeretetet, a testvéri szeretethez pedig szeretetet. ⁸Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem lesztek sem tétlenek, sem gyümölcstelenek a mi Urunk, Jézus Krisztus megismerésében. ⁹Akiben pedig ezek nincsenek meg, az vak, rövidlátó, és elfeledte, hogy megtisztult régi bűneitől. ¹⁰Ezért, testvéreim, igyekezzetek még jobban megerősíteni elhívásotokat és kiválasztásotokat, mert ha ezt teszitek, soha nem botlotok meg. ¹¹Így gazdagon megnyílik előttetek a bemenetel a mi Urunk és Megváltónk, Jézus Krisztus örök országába.

¹²Ezért mindig emlékeztetni foglak titeket ezekre, bár tudjátok, és szilárdan álltok az igazságban, amely már a tiétek. ¹³Helyesnek tartom, hogy amíg ebben a sátorban vagyok, emlékeztetéssel ébresztgesselek titeket, ^a a v13 Péter a testét „sátornak” nevezi – ideiglenes hajléknak, amelyet hamarosan maga mögött hagy (lásd 2Korinthus 5:1–4). ¹⁴mert tudom, hogy hamarosan le kell tennem sátramat, ahogyan a mi Urunk, Jézus Krisztus is megmutatta nekem. ¹⁵De igyekszem azon is, hogy távozásom után is bármikor vissza tudjatok emlékezni ezekre.

¹⁶Mert nem kieszelt meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk, Jézus Krisztus hatalmát és eljövetelét, hanem szemtanúi voltunk az ő fenségének.

¹⁷Mert tisztességet és dicsőséget kapott Atyánktól, amikor a felséges dicsőségtől ez a hang szállt hozzá: „Ez az én Fiam, akit szeretek; benne gyönyörködöm.” ^b b v17 Ezek az Atya saját szavai a hegyen – gyönyörködik Fiában, és szeretettnek nevezi őt; ugyanaz a hang, amelyet Péter, Jakab és János hallott a megdicsőülés hegyén.

¹⁸Ezt a hangot mi magunk is hallottuk a mennyből, amikor vele voltunk a szent hegyen.

¹⁹Ezért még szilárdabb nálunk a prófétai szó, és jól teszitek, ha figyeltek rá, mint sötét helyen világító lámpásra, amíg felvirrad a nap, és felkel a hajnalcsillag a szívetekben. ²⁰Mindenekelőtt tudnotok kell, hogy az Írás egyetlen próféciája sem származik önkényes magyarázatból. ²¹Mert sohasem ember akaratából származott a prófécia, hanem a Szentlélektől indíttatva szóltak Atyánktól az emberek.