Dávid jóságát szégyennel viszonozzák
Dávid részvétet küld egy új ammonita királynak, akinek tanácsadói kémeknek nevezik a követeket; megalázzák őket, félig leborotválják. Ami jóindulatként kezdődött, kétfrontos háborúvá válik bérelt harci szekerekkel, és azzal ér véget, hogy Arám többé nem hajlandó segíteni Ammonnak.
19 1Egy idő múlva meghalt Náhás, az ammóniak királya, és a fia lett a király helyette. 2Dávid ezt mondta: „Jósággal bánok Hánúnnal, Náhás fiával, mert az apja jósággal bánt velem.” Követeket küldött tehát Dávid, hogy megvigasztalja őt az apja miatt. Amikor azonban Dávid szolgái megérkeztek az ammóniak földjére Hánúnhoz, hogy megvigasztalják, 3Ammón vezérei ezt mondták Hánúnnak: „Vajon tényleg az apádat akarja megtisztelni Dávid azzal, hogy vigasztalókat küld hozzád? Nem azért jöttek-e hozzád a szolgái, hogy kifürkésszék, feldúlják és kikémleljék az országot?” 4Hánún elfogta Dávid szolgáit, leborotválta őket, ruhájukat csípőnél félbevágta, és elküldte őket. 5Amikor jelentették Dávidnak, mi történt a férfiakkal, követeket küldött eléjük, mert azok nagyon szégyellték magukat. A király ezt üzente: „Maradjatok Jerikóban, amíg megnő a szakállatok, aztán térjetek vissza!”
6Amikor az ammóniak látták, hogy gyűlöletessé váltak Dávid előtt, Hánún és az ammóniak mintegy harmincnyolc tonna ezüstöt küldtek, hogy harci kocsikat és lovasokat fogadjanak fel Arám-Naharaimból, Arám-Maakából és Cóbából. 7Felfogadtak harminckétezer harci kocsit, meg Maaka királyát a seregével, akik eljöttek, és tábort vertek Médebával szemben. Az ammóniak is összegyűltek városaikból, és kivonultak a harcra. 8Amikor Dávid meghallotta ezt, elküldte Jóábot az egész sereggel, a harcosokkal. 9Az ammóniak kivonultak, és csatarendbe álltak a város bejáratánál, a segítségül jött királyok pedig külön álltak fel a mezőn.
10Amikor Jóáb látta, hogy elölről és hátulról is támadás fenyegeti, kiválogatta Izráel legjobb harcosait, és csatarendbe állította őket az arámokkal szemben. 11A sereg többi részét a testvérére, Abisajra bízta, és ők az ammóniakkal szemben álltak fel. 12Jóáb ezt mondta: „Ha Arám erősebb lesz nálam, siess a segítségemre, ha pedig Ammón lesz erősebb nálad, én segítek neked. 13Legyünk erősek, és harcoljunk bátran népünkért és Atyánk városaiért, Atyánk pedig tegye azt, amit jónak lát!”
14Ekkor Jóáb és a vele levő sereg előrenyomult, hogy megütközzenek az arámokkal, azok pedig megfutamodtak előle. 15Amikor az ammóniak látták, hogy Arám megfutamodott, ők is elfutottak Abisaj, a testvére elől, és bementek a városba. Jóáb pedig visszatért Jeruzsálembe.
16Amikor az arámok látták, hogy vereséget szenvedtek Izráeltől, követeket küldtek, és kihozatták az Eufráteszen túl lakó arámokat, élükön Sófakkal, Hadadezer seregének vezérével. 17Amikor ezt jelentették Dávidnak, összegyűjtötte egész Izráelt, átkelt a Jordánon, ellenük vonult, és csatarendbe állt. Csatarendbe állt Dávid az arámokkal szemben, és azok megütköztek vele. 18Az arámok megfutamodtak Izráel elől. Dávid megölt közülük hétezer harci kocsin küzdőt és negyvenezer gyalogost, és megölte Sófakot is, a seregük vezérét. 19Amikor Hadadezer szolgái látták, hogy vereséget szenvedtek Izráeltől, békét kötöttek Dáviddal, és szolgáltak neki. Arám pedig nem volt hajlandó többé segíteni az ammóniaknak.
