Timóteus jó hírt hoz

Pál nem bírta tovább a hallgatást, ezért egyedül maradt Athénban, és elküldte Timóteust, hogy megtudja, kitartott-e a hitük a nyomás alatt. Timóteus jó hírrel tért vissza, és a megkönnyebbülés szinte hallható: most élünk. Azért imádkozik, hogy szeretetük túlcsorduljon, mielőtt Jézus eljön.

3. fejezet.

Amikor már nem bírtuk tovább, elhatároztuk, hogy egyedül maradunk Athénban, és elküldtük Timóteust, a testvérünket és Atyánk munkatársát Krisztus evangéliumában, hogy megerősítsen és bátorítson titeket a hitetekben, hogy senki meg ne inogjon közületek ezekben a megpróbáltatásokban. Hiszen magatok is tudjátok, hogy erre rendeltettünk. Amikor nálatok voltunk, előre megmondtuk nektek, hogy szenvednünk kell majd, és így is lett, ahogy tudjátok. Ezért, mivel már nem vártam tovább, elküldtem, hogy megtudjam, hogy álltok a hitetekben, mert féltem, hogy megkísértett titeket a kísértő, és hiábavaló volt a fáradozásunk.

Most pedig megérkezett hozzánk tőletek Timóteus, és jó hírt hozott a hitetekről és a szeretetetekről, arról, hogy mindig szeretettel gondoltok ránk, és vágyódtok utánunk, ahogy mi is utánatok. Ezért, testvéreim, minden gyötrelmünk és megpróbáltatásunk közepette megvigasztalt minket a ti hitetek, mert most már élünk, ha ti szilárdan álltok az Úrban. Hogyan is adhatnánk hálát Atyánknak értetek azért a sok örömért, amellyel örvendezünk miattatok Atyánk előtt? Éjjel-nappal buzgón imádkozunk, hogy láthassunk titeket szemtől szemben, és kipótolhassuk, ami a hitetekből még hiányzik.

Maga a mi Atyánk és a mi Urunk, Jézus vezérelje utunkat hozzátok! Titeket pedig gyarapítson és gazdagítson az Úr a szeretetben egymás és mindenki iránt, ahogyan mi is szeretünk titeket, hogy megerősítse a szíveteket, és feddhetetlenek legyetek a szentségben Atyánk előtt, amikor eljön a mi Urunk, Jézus minden szentjével együtt. ^a