Atyánk oltára újra felépül
Még mielőtt templom állna, a hazatért nép régi alapjain újjáépíti Atyánk oltárát — félve a körülöttük élő népektől —, és újrakezdi a napi áldozatokat. Amikor lerakják az alapot, az első házra emlékező öregek ugyanolyan hangosan sírnak, mint ahogy a többiek ujjonganak.
3 1A hetedik hónapban, amikor Izráel már letelepedett városaiban, a nép egy emberként gyűlt össze Jeruzsálemben. 2Ekkor Jésúa, Jócádák fia és paptársai, valamint Zerubbábel, Sealtiél fia és társai munkához láttak, és felépítették Atyánk oltárát, hogy égőáldozatokat mutassanak be rajta, ahogyan meg van írva Mózesnek, Atyánk emberének törvényében. 3Felállították az oltárt a talapzatára, mert féltek a körülöttük lakó népektől, és égőáldozatokat mutattak be rajta Atyánknak reggel és este. 4Megtartották a sátoros ünnepet, ahogyan meg van írva, és bemutatták a napi égőáldozatokat, minden napra az előírt szám szerint. 5Azután bemutatták az állandó égőáldozatokat, az újhold áldozatait, Atyánk minden szent ünnepének áldozatát, és mindazok ajándékát, akik önként hoztak áldozatot Atyánknak. 6A hetedik hónap első napjától kezdve égőáldozatokat mutattak be Atyánknak, bár Atyánk templomának alapját még nem rakták le. 7Fizettek a kőműveseknek és az ácsoknak, a szidóniaknak és a tírusziaknak pedig ételt, italt és olajat adtak, hogy cédrusfát hozzanak a tengeren Libánonból Jáfóba, ahogyan Círusz, Perzsia királya engedélyezte nekik.
Atyánk háza épülni kezd
8Annak a második évnek a második hónapjában, hogy megérkeztek Atyánk házához Jeruzsálembe, Zerubbábel, Sealtiél fia és Jésúa, Jócádák fia hozzáfogott a munkához, testvéreik többi részével együtt: a papokkal, a lévitákkal és mindazokkal, akik a fogságból visszatértek Jeruzsálembe. A húszéves és annál idősebb lévitákat állították Atyánk házának munkája fölé. 9Ekkor Jésúa a fiaival és testvéreivel, valamint Kadmiél a fiaival, Júda fiai, együtt felügyelték azokat, akik Atyánk házán dolgoztak — Hénádád fiaival, azok fiaival és testvéreivel, a lévitákkal együtt.
10Amikor az építők lerakták Atyánk templomának alapját, a papok díszruhában, trombitákkal álltak ott, a léviták pedig, Ászáf fiai, cintányérokkal, hogy dicsérjék Atyánkat, ahogyan Dávid, Izráel királya elrendelte. 11Felelgetve énekeltek, dicsérték és magasztalták Atyánkat: „Jó ő, és Izráel iránti hűséges szeretete örökké tart.” Az egész nép nagy ujjongással dicsérte őt, mert lerakták Atyánk házának alapját.
12Sok idős pap, lévita és családfő, akik látták az első házat, hangosan sírt, amikor szemük láttára lerakták ennek a háznak az alapját, míg sokan mások örömükben ujjongtak. 13Senki sem tudta megkülönböztetni az örömujjongás hangját a sírás hangjától, mert a nép olyan hangosan kiáltott, hogy messzire elhallatszott.
