Az Atya ítéletet mond Tírusz fejedelme felett
Tírusz uralkodója azt mondta, hogy ő isten, Atyánk pedig közli vele, hogy meghal, mint egy ember. Egy második költemény Tírusz királyát az Édenbe helyezi mint feddhetetlen, oltalmazó kerubot, akit kereskedése erőszakkal és gőggel töltött el, és akit a földre vetettek.
28 1Így szólt hozzám Atyánk igéje:
2„Emberfia, mondd meg Tírusz fejedelmének: »Ezt mondja a mindenható Atya: Mivel szíved felfuvalkodott, és így szóltál: „Isten vagyok, az istenek székében ülök, a tengerek szívében” – pedig ember vagy, nem isten, bár olyanná teszed a szívedet, mint egy isten szíve. a a v2 Tírusz fejedelme azt követeli magának, ami egyedül Istent illeti meg – ugyanazt a hazugságot, amely először az Édenben hangzott el: „olyanok lesztek, mint Isten”. Atyánk soha nem beszél róla másként, csakis mint emberről. 3Bölcsebb vagy Dánielnél, semmilyen titok sincs elrejtve előled. 4Bölcsességeddel és értelmeddel vagyont szereztél magadnak, és aranyat meg ezüstöt gyűjtöttél a kincstáradba. 5Nagy kereskedői ügyességeddel megnövelted vagyonodat, és szíved felfuvalkodott emiatt. 6Ezért ezt mondja a mindenható Atya: „Mivel olyanná teszed a szívedet, mint egy isten szíve, 7ezért idegeneket hozok ellened, a legkegyetlenebb nemzeteket; kardot rántanak bölcsességed szépsége ellen, és bemocskolják ragyogásodat. 8Levisznek a sírgödörbe, és erőszakos halállal halsz meg a tengerek szívében.” 9Vajon mondod-e még, hogy „Isten vagyok”, annak színe előtt, aki megöl téged? Csak ember leszel, nem pedig isten, azok kezében, akik halálra sebeznek téged. 10A körülmetéletlenek halálával halsz meg, idegenek keze által; mert én szóltam – így szól a mindenható Atya.«” b b v10 A „körülmetéletlenek halálával” meghalni azt jelentette, hogy valaki gyalázatban hal meg, a szövetség minden tisztessége nélkül – úgy bántak vele, mint teljesen kívülállóval.
11Így szólt hozzám Atyánk igéje:
12„Emberfia, kezdj gyászéneket Tírusz királyáról, és mondd meg neki: »Ezt mondja a mindenható Atya: Te voltál a tökéletesség pecsétje, telve bölcsességgel és tökéletes szépségben. 13Az Édenben voltál, Atyánk kertjében; mindenféle drágakő borított téged: rubin, topáz és smaragd, berill, ónix és jáspis, lazúrkő, türkiz és berill. Foglalataidat és díszeidet aranyból munkálták ki; azon a napon készültek el, amelyen megteremtettél. 14Fölkent, oltalmazó kerúb voltál, mert azzá rendeltelek téged; Atyánk szent hegyén voltál, és tüzes kövek között jártál. c c v14 Ez a gyászének Tírusz királya mögé mutat, arra a gőgös lázadóra, aki egykor Atyánk jelenlétében állt, dicsőségesen és nagy bizalomban – mégis önmagát választotta Teremtője helyett. Nem tőle tagadták meg az Atyát: ő fordult el tőle. 15Feddhetetlen voltál útjaidon attól a naptól fogva, hogy megteremtettél, míg gonoszságot nem találtak benned. 16Kiterjedt kereskedésed miatt megteltél erőszakkal, és vétkeztél. Ezért tisztátalanként letaszítottalak Atyánk hegyéről, és elűztelek, oltalmazó kerúb, a tüzes kövek közül. 17Szíved felfuvalkodott szépséged miatt, tönkretetted bölcsességedet ragyogásod kedvéért. Ezért a földre vetettelek, és királyok előtt látványossággá tettelek. 18Sok vétkeddel és tisztességtelen kereskedéseddel bemocskoltad szentélyeidet. Ezért tüzet támasztottam belőled, és az megemésztett téged; hamuvá tettelek a földön mindazok szeme láttára, akik néztek. 19Mindazok a népek, akik ismertek téged, megborzadnak miattad; iszonyatos véget értél, és soha többé nem leszel.«”
Az Atya ítéletet mond Szidón felett
20Így szólt hozzám Atyánk igéje:
21„Emberfia, fordulj Szidón felé, és prófétálj ellene, 22és mondd: »Ezt mondja a mindenható Atya: Ellened fordulok, Szidón, és megdicsőülök benned. Megtudják, hogy én vagyok az Atya, amikor ítéletet tartok fölötte, és megmutatom rajta, hogy szent vagyok.
23Dögvészt bocsátok rá, és vérontást az utcáira; elhullanak benne a megöltek a fegyver által, amely minden oldalról ellene tör. Akkor megtudják, hogy én vagyok az Atya.
24Izráel háza számára pedig nem marad többé szúró tövis vagy fájdalmas tüske egyetlen szomszédja felől sem, akik megvetéssel bántak velük. Akkor megtudják, hogy én vagyok a mindenható Atya.«”
Az Atya hazagyűjti Izráelt
25Ezt mondja a mindenható Atya: „Amikor összegyűjtöm Izráel házát a népek közül, ahová szétszóródtak, és általuk megmutatom szentségemet a nemzetek előtt, a maguk földjén laknak majd, amelyet szolgámnak, Jákóbnak adtam. 26Biztonságban laknak majd ott, házakat építenek és szőlőket ültetnek. Biztonságban élnek, amikor ítéletet tartok összes szomszédjuk fölött, akik megvetéssel bántak velük. Akkor megtudják, hogy én vagyok az Atyjuk.”
