Az Atya ítéletet mond a fáraó felett
A fáraó a nagy folyami szörny, aki azt állítja, hogy a Nílus az övé, mert ő alkotta. Atyánk horgot akaszt az állkapcsába, és kivonszolja a pusztába. Egyiptom szilánkokra törő nádszál volt Izrael számára. Negyven év pusztaság után a legalacsonyabb királyságként tér vissza.
29 1A tizedik évben, a tizedik hónapban, a hónap tizenkettedik napján így szólt hozzám Atyánk igéje:
2Emberfia, fordulj szembe a fáraóval, Egyiptom királyával, és prófétálj ellene és egész Egyiptom ellen!
3Szólj, és mondd: Így szól a mindenható Atya: „Íme, ellened fordulok, fáraó, Egyiptom királya, te nagy szörnyeteg, aki ott heversz a csatornáid között, aki ezt mondod: »Enyém a Nílusom, én alkottam magamnak.« 4De horgokat akasztok az állkapcsodba, és csatornáid halait a pikkelyeidre tapasztom; kihúzlak csatornáid közepéből, és csatornáid minden hala a pikkelyeidre tapad. 5Kivetlek a pusztába, téged és csatornáid minden halát. A nyílt mezőre zuhansz; nem szednek össze, és nem gyűjtenek be. A mezei vadaknak és az ég madarainak adtalak eledelül. 6Akkor megtudja Egyiptom minden lakója, hogy én vagyok az Atya, mert nádpálca voltak Izráel házának. 7Amikor megragadtak téged, széthasadtál, és felsértetted a vállukat; és amikor rád támaszkodtak, összetörtél, és megroggyantottad a derekukat.”
8Ezért így szól a mindenható Atya: Íme, kardot hozok rád, és kipusztítok belőled embert és állatot.
9Egyiptom földje pusztasággá és romhalmazzá lesz, és megtudják, hogy én vagyok az Atya – mert a fáraó ezt mondta: „Enyém a Nílus, én alkottam.”
10„Ezért ellened fordulok, és a csatornáid ellen, és Egyiptom földjét teljesen rommá és pusztasággá teszem, Asszuántól Kús határáig. 11Nem jár rajta emberi láb, és állati láb sem jár rajta; negyven évig senki sem lakik ott. 12Egyiptom földjét pusztasággá teszem az elpusztult országok között, és városait pusztasággá a romba dőlt városok között, negyven évre. Szétszórom az egyiptomiakat a népek közé, és elszélesztem őket az országokban.”
13Mert így szól a mindenható Atya: „Negyven év elteltével összegyűjtöm az egyiptomiakat a népek közül, ahová szétszóródtak. 14Jóra fordítom Egyiptom sorsát, és visszahozom őket Patrósz földjére, szülőföldjükre, és ott jelentéktelen királyság lesznek. 15A királyságok közül a legjelentéktelenebb lesz, és soha többé nem emelkedik a népek fölé. Olyan kicsinnyé teszem őket, hogy többé nem uralkodnak a népeken. 16Egyiptom soha többé nem lesz Izráel házának bizodalma, hanem emlékezteti őket vétkükre, valahányszor felé fordultak. Akkor megtudják, hogy én vagyok a mindenható Atya.”
17A huszonhetedik évben, az első hónapban, a hónap első napján így szólt hozzám Atyánk igéje:
18Emberfia, Nebukadneccar, Babilon királya, keményen megdolgoztatta a seregét Tírusz ellen. Minden fej kopaszra dörzsölődött, minden váll feltört, mégsem kapott ő és a serege Tírusztól bért azért a munkáért, amelyet ellene végzett. 19Ezért így szól a mindenható Atya: Íme, Nebukadneccarnak, Babilon királyának adom Egyiptom földjét. Elhordja gazdagságát, zsákmányul ejti kincseit, kifosztja mindenét – ez lesz a serege zsoldja. 20Munkája bérébe, amelyet elvégzett, neki adtam Egyiptom földjét, mert értem tették – így szól a mindenható Atya.
21Azon a napon szarvat sarjasztok Izráel házának, neked pedig megnyitom a szádat közöttük. Akkor megtudják, hogy én vagyok az Atya. a a v21 A kisarjadó szarv a növekvő erő és a szabadítás jele; előre mutat a szabadítás szarvára, amelyet Atyánk Jézusban támasztott, aki Dávid nemzetségéből született.