Fogadjátok be egymást

Az erősek hordozzák a gyengéket, ahelyett hogy önmaguknak kedveznének, és erre az a bizonyíték, hogy Krisztus Atyánk dicsőségére fogadta be a pogányokat. Aztán Pál személyesebb hangra vált. Elmondja, hogy ott akarja hirdetni Krisztust, ahol még nem ismerik a nevét, hogy gyűjtést visz a jeruzsálemi szegényeknek, és hogy Rómán át szeretne Spanyolországba eljutni.

15. fejezet.

Nekünk, akik erősek vagyunk, hordoznunk kell az erőtlenek gyengeségeit, és nem szabad önmagunknak kedveznünk. Mindegyikünk a felebarátjának kedvezzen, mégpedig annak javára, épülésére. Hiszen Krisztus sem önmagának kedvezett, hanem amint meg van írva: „A téged gyalázók gyalázása énrám hullott.” Mert amit régen megírtak, a mi tanításunkra írták meg, hogy az állhatatosság és az Írás bátorítása által reménységünk legyen. Atyánk pedig, aki állhatatosságot és bátorítást ad, adja meg nektek, hogy egyetértésben legyetek egymással Krisztus Jézus szerint, hogy egy akarattal, egy szájjal dicsőítsétek Atyánkat, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyját.

Fogadjátok be tehát egymást, ahogyan Krisztus is befogadott titeket, Atyánk dicsőségére. Mert azt mondom, hogy Krisztus a körülmetéltek szolgájává lett, hogy megmutassa Atyánk igazmondását, és megerősítse az atyáknak tett ígéreteket, a népek pedig irgalmáért dicsőítsék Atyánkat, amint meg van írva: „Ezért dicsérlek téged a népek között, és nevednek éneket zengek.”

És ismét ezt mondja: „Örüljetek, népek, az ő népével együtt!”

És ismét: „Dicsérjétek Atyánkat, ti népek mind, és magasztalja őt minden nép!” ^a

Ézsaiás pedig ezt mondja: „Eljön Isai gyökere, aki felkel, hogy uralkodjék a népeken; a népek őbenne reménykednek majd.”

Atyánk pedig, a reménység forrása, töltsön be titeket a hit által teljes örömmel és békességgel, hogy a Szentlélek ereje által bővölködjetek a reménységben. ^b

Az Atya kegyelme Pál küldetésében

Én pedig, testvéreim, meg vagyok győződve rólatok, hogy ti magatok is telve vagytok jósággal, telve minden ismerettel, és képesek vagytok arra, hogy intsétek egymást. De helyenként bátrabban írtam nektek, emlékeztetve titeket, annak a kegyelemnek az alapján, amelyet Atyánktól kaptam, hogy Krisztus Jézus szolgája legyek a népek között, aki Atyánk evangéliumának papi szolgálatát végzi, hogy a népek áldozata kedves legyen, a Szentlélek által megszentelve. Krisztus Jézusban tehát van okom a dicsekvésre azzal a szolgálattal, amelyet Atyánkért végzek. Mert nem merek olyasmiről beszélni, amit nem Krisztus vitt véghez általam, hogy engedelmességre vezesse a népeket, szóval és tettel, jelek és csodák ereje által, Atyánk Lelkének ereje által. Így Jeruzsálemtől egészen Illíriáig mindenütt teljesen hirdettem Krisztus evangéliumát. Így törekszem arra, hogy ott hirdessem az evangéliumot, ahol Krisztus nevét még nem ismerik, hogy ne más alapjára építsek, hanem amint meg van írva: „Meglátják majd, akiknek nem beszéltek róla, és megértik, akik nem hallottak felőle.”

Ez akadályozott meg sokszor abban, hogy eljussak hozzátok.

Pál tervei, hogy ellátogat Rómába

Most azonban, mivel nincs már hely számomra ezen a vidéken, és sok éve vágyódom arra, hogy eljussak hozzátok, remélem, hogy átutazóban meglátlak titeket, amikor Hispániába indulok, és ti indítotok majd útnak oda, miután egy kis időre már élveztem a veletek való együttlétet. Most azonban Jeruzsálembe megyek, hogy segítséget vigyek Atyánk népének. Macedónia és Akhája ugyanis örömmel rendezett gyűjtést a Jeruzsálemben élő, Atyánk népéhez tartozó szegények javára. Örömmel tették, de tartoznak is vele. Mert ha a népek részesültek Izráel lelki javaiban, akkor azzal tartoznak, hogy anyagiakkal szolgáljanak viszonzásul a jeruzsálemieknek. Ha tehát ezt elvégeztem, és átadtam nekik biztonságban ezt az összegyűjtött adományt, rajtatok keresztül megyek majd Hispániába. Azt pedig tudom, hogy amikor hozzátok megyek, Krisztus teljes áldásával érkezem.

Kérlek pedig titeket, testvéreim, a mi Urunk Jézus Krisztusra és a Lélek szeretetére, hogy tusakodjatok velem együtt imádságaitokban értem Atyánkhoz, hogy megmeneküljek a júdeai hitetlenektől, és hogy a Jeruzsálemnek szánt szolgálatom kedves legyen Atyánk népe előtt, hogy azután Atyánk akaratából örömmel menjek hozzátok, és megpihenjek köztetek. Atyánk pedig, a békesség forrása, legyen mindnyájatokkal! Ámen.